// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ki érti? A Román Posta majdnem kiadott egy Trianon 100 bélyegsorozatot, de visszatáncoltak az utolsó pillanatban

// HIRDETÉS

Van aki szerint „fentről” leszólt „valaki”, hogy vonják vissza, ezért vonták vissza. De volna itt egy másik elmélet is…

Valami zavar támadt az erőben: A Román posta filatéliai vállalata, a Romfilatelia elvileg kiadott volna június 4-ére időzítve egy bélyegsorozatot a 100 éves trianoni békeszerződés emlékére, de aztán az utolsó pillanatban látványosan (mármint feltűnően csendben) visszakoztak, nem tudni mért.

A kollekció darabjain szerepelt volna I. Ferdinánd román király és Mária királyné Nagy-Románia címerével, továbbá Ion I.C. Brătianu, a párizsi békekonferencia román küldöttségének elnöke, valamint tagjai, Ion Cantacuzino és Nicolae Titulescu, akik maguk is aláírták a cuccot. Ám az utolsó pillanatban szép csentben sztornózták az egészet, annyira hogy már nem lehet megtalálni a Posta honlapján, de még a bélyegeket beharangozó Agerpres-hír (eredetileg május 27-én jelent meg) is eltűnt.

A román Posta egy mindössze háromsoros közleményben tudatta, hogy a kollekció megjelenése elmarad, és hogy fenntartják a (műsor)változtatás jogát (mint a színházban – bár a posta nem színház).

George Damian román történész erre a blogján kisütötte, hogy ez csak valami vérlázító árulás lehet, és „fentről” biztos leszólt „valaki” (gyíkember? beépített hazaáruló? egy baromira eltévedt fagylaltárus?), hogy vonják vissza a bélyegeket, erre a srácok visszavonták.

Mint írja, nem tudni ki lehet az a „valaki”, de az a „valaki” azt akarta, hogy még a nyoma is eltűnjön a bélyegeknek a nyilvános térből, sőt azt is megkockáztatja, hogy a bélyegeket már rég kinyomtatnák, de most be fogják őket zúzni. Cenzúrát emleget, és azt, hogy a román politikai osztály szégyelli Románia történelmét – pedig nem erről híresek. Végül egy bekezdés erejéig arról beszél, hogy a szomszédos Magyarországon Viktor Orbán kormányzatáról sokan sok rosszat mondanak, de azt nem lehet mondani, hogy a magyarok ellen lenne. Bezzeg szegény románok, sej-haj…

Mondjuk – tekintve hogy melyik országban élünk – szerintem simán előfordulhat, hogy a srácok egyszerűen nem készültek el időben a melóval, és most úgy próbálnak csinálni, mintha eleve nem is akartak volna dolgozni. ¯\_(ツ)_/¯

Leszólt „valaki”… hagyjuk már!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS