// 2026. október 11., vasárnap // Brigitta

Ki érti? A Román Posta majdnem kiadott egy Trianon 100 bélyegsorozatot, de visszatáncoltak az utolsó pillanatban

// HIRDETÉS

Van aki szerint „fentről” leszólt „valaki”, hogy vonják vissza, ezért vonták vissza. De volna itt egy másik elmélet is…

Valami zavar támadt az erőben: A Román posta filatéliai vállalata, a Romfilatelia elvileg kiadott volna június 4-ére időzítve egy bélyegsorozatot a 100 éves trianoni békeszerződés emlékére, de aztán az utolsó pillanatban látványosan (mármint feltűnően csendben) visszakoztak, nem tudni mért.

A kollekció darabjain szerepelt volna I. Ferdinánd román király és Mária királyné Nagy-Románia címerével, továbbá Ion I.C. Brătianu, a párizsi békekonferencia román küldöttségének elnöke, valamint tagjai, Ion Cantacuzino és Nicolae Titulescu, akik maguk is aláírták a cuccot. Ám az utolsó pillanatban szép csentben sztornózták az egészet, annyira hogy már nem lehet megtalálni a Posta honlapján, de még a bélyegeket beharangozó Agerpres-hír (eredetileg május 27-én jelent meg) is eltűnt.

A román Posta egy mindössze háromsoros közleményben tudatta, hogy a kollekció megjelenése elmarad, és hogy fenntartják a (műsor)változtatás jogát (mint a színházban – bár a posta nem színház).

George Damian román történész erre a blogján kisütötte, hogy ez csak valami vérlázító árulás lehet, és „fentről” biztos leszólt „valaki” (gyíkember? beépített hazaáruló? egy baromira eltévedt fagylaltárus?), hogy vonják vissza a bélyegeket, erre a srácok visszavonták.

Mint írja, nem tudni ki lehet az a „valaki”, de az a „valaki” azt akarta, hogy még a nyoma is eltűnjön a bélyegeknek a nyilvános térből, sőt azt is megkockáztatja, hogy a bélyegeket már rég kinyomtatnák, de most be fogják őket zúzni. Cenzúrát emleget, és azt, hogy a román politikai osztály szégyelli Románia történelmét – pedig nem erről híresek. Végül egy bekezdés erejéig arról beszél, hogy a szomszédos Magyarországon Viktor Orbán kormányzatáról sokan sok rosszat mondanak, de azt nem lehet mondani, hogy a magyarok ellen lenne. Bezzeg szegény románok, sej-haj…

Mondjuk – tekintve hogy melyik országban élünk – szerintem simán előfordulhat, hogy a srácok egyszerűen nem készültek el időben a melóval, és most úgy próbálnak csinálni, mintha eleve nem is akartak volna dolgozni. ¯\_(ツ)_/¯

Leszólt „valaki”… hagyjuk már!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
Krónika

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak

Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről
Székelyhon

Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről

Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS