Kevésbé lesznek fontosak az osztályzatok, mert nem a jegy számít, hanem a képességek

Radikális reformokat ígér az oktatási miniszter.

Hirdetés

Komoly változásokat ígér az oktatási rendszerben Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter, aki szerint az egyik legfontosabb módosítás az lesz az új oktatási törvény értelmében, hogy csökkentik az osztályzatok szerepét a diákok teljesítményének kiértékelésében.

Az ok: az érdemjegyek veszítettek a relevanciájukból, ráadásul a jó jegyekre való vadászat öncéllá vált, miközben valójában azt kellene kiértékelni, hogy a diákok képességei mennyit fejlődtek.

Cîmpeanu szerint a teljesítmény kiértékelésének ennek nyomán a tudás mellett a képességekre is ki kell terjednie. Ezeket viszont nehezebb a jegyrendszerrel kiértékelni, ezért csökken az osztályzatok aránya a diákok eredményeinek kiértékelésében.

Vagyis

a jegyrendszeres osztályozás nem szűnik meg, de kevésbé lesz fontos,

hiszen oda jutottunk, hogy már az ötéves gyerekek is jegyeket kapnak.

Ezért a hangsúly inkább a szöveges kiértékelésekre kerül majd, amelyek lehetővé teszik a pedagógusok számára, hogy egyéni tantervet dolgozzanak ki minden egyes diák számára – már ha lesz rá idejük –, és a szülők is megkapják őket, hogy tisztább képet nyerjenek gyermekük fejlődéséről.

A miniszter szerint tarthatatlan, hogy a jegyvadászat vált az egyik legfőbb foglalatossággá, hiszen nem minden gyerek képes folyamatosan 9-es vagy 10-es osztályzatot elérni.

Hirdetés

Mindebből az is következik, hogy a gimnáziumi felvételit is át kívánja alakítani.

A tervek szerint ugyanis

csak a képességfelmérő eredményeit vennék figyelembe, a négyéves általános iskolai átlagot nem,

az ugyanis nem tükrözi a diákok valódi képességeit.

Emellett a tananyag mennyiségét is csökkentené – szintén a kompetenciák növelése érdekében –, és a félévi dolgozatokat is kiiktatná, mivel nem a félévi átlag a fontos, hanem a tanév végi.

Hirdetés