// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Két fémdetektoros polgár kiment egy karácsony utáni kincskeresésre, ezt találták

// HIRDETÉS

Egy Fehér megyei szántóföldön olyan 800 római kori pénzérme „ütötte a markukat”.

A metáldetektoros kincskeresés nem tilos Romániában, csak bizonyos feltételekhez kötött. A rendelkezésre álló adatok szerint olyan 22 000 fémdetektor-tulajdonos van az országban. Vagyis ennyien rendelkeznek a fémdetektor tulajdonlására és használatára vonatkozó engedéllyel.

Akinek van engedélye (és értelemszerűen detektora), az máris mehet kincset vadászni, de… amennyiben talál is valamit (ami leletnek minősülhet), köteles tájékoztatni a helyi hatóságokat, amelyek aztán üzennek a megyei múzeum, illetve a megyei rendőrség képviselőinek.

Innen az következik, hogy a szakértők megvizsgálják a leletet, és ha tényleg értékes, akkor a szerencsés detektoros jutalmul megkapja a lelet pénzbeli értékének 30%-át, vagy ha kincsnek minősül a lelet, a 45%-át. Igen ám, de a jutalmat a helyi önkormányzat kasszájából kell kifizetni, ami, nos, nem mindig gyors ügylet.

Ha viszont a szerencsés kincsvadász nem szolgáltatja be a leletet, hanem például a feketepiacon akarja értékesíteni (több és gyorsabban megszerzett pénzért) és elkapják, akkor könnyen kattanhat a bilincs a csuklóján. Már ha elkapják.

Szerencsére vannak olyan kincsvadászok, akik készségesen együttműködnek az illetékes hatóságokkal. Ilyen például Kolozsvári Csaba, aki már több értékes leletet is előásott detektora segítségével. Az utolsó nagy fogást éppen kedden ejtette, mégpedig egy Fehér megyei szántóföldön.

Kolozsvári Facebook-bejegyzése szerint karácsony utáni „zsírégető” sétára indult egy kollégájával, amikor rábukkantak a kincsre: a beszámoló szerint összesen olyan 800 darab római dénár rejtőzött a földben.

A kincsvadászok természetesen tájékoztatták a helyi hatóságokat, aztán szerdán már arról posztolt Kolozsvári, hogy akkurátusan becsomagolták (külön az érméket rejtő edényt, illetve az összeragadt érméket) és átadták a leletet az illetékeseknek.

Az érmék vizsgálata még nyilván várat magára egy ideig. Viszont a kincskeresők szép és (jogilag is) tiszta munkát végeztek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS