// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kényszerleszállás Temesváron hamis bombariadó miatt és más pénteki hírek

// HIRDETÉS

Elektromos buszokkal akarnak menni egy faluba, ahol nincs villanyhálózat. Szelídgesztenyéket ültetnének egy székelyföldi faluban a medvék megfékezéséért.

Temesváron hajtott végre kényszerleszállást egy lengyel-egyiptomi repülőjárat

Mit meg nem tesz az ember, ha úrrá lesz rajta a kétségbeesés! És persze, ha szorult bele egy kis furfang, meg a zsebébe egy-egy ,,jó" ötlet. Egy lengyel állampolgár élt is ezzel a lehetőséggel, miután lekéste a repülőt.

Ezzel eddig semmi gond nincs: megtörténik, hogy valaki lekési azt a járatot, amire jegyet vett. Ilyenkor általában azt szokás tenni, hogy az információs irodánál érdeklődünk, mikor is indul a következő járat abba az irányba, amerre utazni szeretnénk, vagy értesítjük a légitársaságot veszteségünkről. Lengyelünk azonban nem így tett: a Wroclawból (szülőhazája) Hurgadába (Egyiptomba) tartó charter járat lekésése után betelefonált, hogy a repülőn márpedig robbanóanyag található.

A gép már Szerbia légterében volt, amikor a hívás beérkezett, az ijedelem közepette (érthető okokból) pedig kényszerleszállást hajtott végre Temesváron – a tegnapi nap folyamán. Az incidenst követően az utasokat egy éjszakára el kellett szállásolni a bánsági város egyik hotelében, mivel a kényszerleszállást követően vizsgálatot kellett tartani a gép fedélzetén. Nyilvánvalóan semmilyen bomba nem volt a repülőn – s mint kiderült, a furfangos lengyel utas csupán azért értesítette a hatóságokat, mert azt szerette volna, hogy a gép forduljon vissza és ő is felülhessen rá. Nem kell ismertetnünk a farkast kiáltó juhász történetét a kedves olvasókkal, ugye?

Vajon meg lehet-e fékezni szelíden a medvéket egy kis szelídgesztenyével?

Székelyudvarhely mellett, Felsőboldogfalván április 20-án, szombaton szelídgesztenye-csemeték ültetését tűzték ki célul: a helyi református egyházközség egyik területén szelídgesztenyefa levél alakzatban, szétszórva fogják elültetni őket, mégpedig a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Zöld lábnyom projektjének keretében.

A szelídgesztenye képes ezernél is több évig elélni, a kaláka célja pedig pont az, hogy a következő századokra is jusson élelem a fa termésének formájában. Az ehető gesztenyét nem csak az emberek szeretik (például sütve), hanem az állatok is – az akció nem titkolt célja, hogy megfékezze a medvék jelenlétét lakott területeken és élelmet biztosítson a különböző állatfajok számára, amint arról az Agerpres is beszámolt.

Hogy a medvék be fognak-e járni a lakott területekre a csemeték ültetése után, az nem tudható. Az viszont biztos, hogy nagyon sok év fog még eltelni addig, ameddig ezek a fák bőséges termést hoznak.

Egy moldvai kisváros elektromos buszokat vásárolt, hogy egy elektromos hálózat nélküli faluba is el lehessen velük jutni...

A szekeret a lovak elé stílusban járt el Flămânzi polgármesteri hivatala a nagy újítási hajrában: elektromos buszokat vásárolt, hogy azokkal utazni lehessen a környező falvakba. A buszok 100 km-es távot tudnak megtenni egy feltöltéssel.

Flămânzi (Éhesek? – a szerk.) városa Botoșani megyében igen közel fekszik egy Balta Roșie nevű mikroszkopikus faluhoz, amelynek 50 lakója van. Inkább tanya, mint falu, és hát hiába vagyunk EU-tagország, mert ide bizony nincs bevezetve a villany, és a legközelebbi villanyoszlop 3 km-re található a településtől.

Az emberek elmondták, hogy ugyan kaptak napelemeket áram generálásához, ezt a telefonokhoz használják, de hát a mosógéphez, televízióhoz, villanykörtékhez generátort kell üzemeltetniük – az úthálózat pedig hagy még kívánnivalót maga után, hogy finoman fogalmazzunk. Magyarán: a falu lakói még a buszmegállóig is nehezen jutnak el.

A szóban forgó város polgármestere erre széttárta a karjait és megígérte, hogy a buszhálózat el fog jutni az áram nélküli faluig is, de sajnos „bizonyos megelőző felmérések szerint elég nagy költségekkel járna” az áram bevezetése a faluba. Aztán mégjobban széttárta a karjait: „Ha találunk egy finanszírozási lehetőséget, nem tudom, kormányzati vagy európai, természetesen az elektromos infrastruktúrát is megcsináljuk ebben a faluban. Tudni kell, hogy nem ez az egyetlen falu, ahol nincs áram. Vannak más területek is, ahová sajnos nem jutott el az elektromos hálózat”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS