// 2026. szeptember 17., csütörtök // Zsófia

Kényszerleszállás Temesváron hamis bombariadó miatt és más pénteki hírek

// HIRDETÉS

Elektromos buszokkal akarnak menni egy faluba, ahol nincs villanyhálózat. Szelídgesztenyéket ültetnének egy székelyföldi faluban a medvék megfékezéséért.

Temesváron hajtott végre kényszerleszállást egy lengyel-egyiptomi repülőjárat

Mit meg nem tesz az ember, ha úrrá lesz rajta a kétségbeesés! És persze, ha szorult bele egy kis furfang, meg a zsebébe egy-egy ,,jó" ötlet. Egy lengyel állampolgár élt is ezzel a lehetőséggel, miután lekéste a repülőt.

Ezzel eddig semmi gond nincs: megtörténik, hogy valaki lekési azt a járatot, amire jegyet vett. Ilyenkor általában azt szokás tenni, hogy az információs irodánál érdeklődünk, mikor is indul a következő járat abba az irányba, amerre utazni szeretnénk, vagy értesítjük a légitársaságot veszteségünkről. Lengyelünk azonban nem így tett: a Wroclawból (szülőhazája) Hurgadába (Egyiptomba) tartó charter járat lekésése után betelefonált, hogy a repülőn márpedig robbanóanyag található.

A gép már Szerbia légterében volt, amikor a hívás beérkezett, az ijedelem közepette (érthető okokból) pedig kényszerleszállást hajtott végre Temesváron – a tegnapi nap folyamán. Az incidenst követően az utasokat egy éjszakára el kellett szállásolni a bánsági város egyik hotelében, mivel a kényszerleszállást követően vizsgálatot kellett tartani a gép fedélzetén. Nyilvánvalóan semmilyen bomba nem volt a repülőn – s mint kiderült, a furfangos lengyel utas csupán azért értesítette a hatóságokat, mert azt szerette volna, hogy a gép forduljon vissza és ő is felülhessen rá. Nem kell ismertetnünk a farkast kiáltó juhász történetét a kedves olvasókkal, ugye?

Vajon meg lehet-e fékezni szelíden a medvéket egy kis szelídgesztenyével?

Székelyudvarhely mellett, Felsőboldogfalván április 20-án, szombaton szelídgesztenye-csemeték ültetését tűzték ki célul: a helyi református egyházközség egyik területén szelídgesztenyefa levél alakzatban, szétszórva fogják elültetni őket, mégpedig a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Zöld lábnyom projektjének keretében.

A szelídgesztenye képes ezernél is több évig elélni, a kaláka célja pedig pont az, hogy a következő századokra is jusson élelem a fa termésének formájában. Az ehető gesztenyét nem csak az emberek szeretik (például sütve), hanem az állatok is – az akció nem titkolt célja, hogy megfékezze a medvék jelenlétét lakott területeken és élelmet biztosítson a különböző állatfajok számára, amint arról az Agerpres is beszámolt.

Hogy a medvék be fognak-e járni a lakott területekre a csemeték ültetése után, az nem tudható. Az viszont biztos, hogy nagyon sok év fog még eltelni addig, ameddig ezek a fák bőséges termést hoznak.

Egy moldvai kisváros elektromos buszokat vásárolt, hogy egy elektromos hálózat nélküli faluba is el lehessen velük jutni...

A szekeret a lovak elé stílusban járt el Flămânzi polgármesteri hivatala a nagy újítási hajrában: elektromos buszokat vásárolt, hogy azokkal utazni lehessen a környező falvakba. A buszok 100 km-es távot tudnak megtenni egy feltöltéssel.

Flămânzi (Éhesek? – a szerk.) városa Botoșani megyében igen közel fekszik egy Balta Roșie nevű mikroszkopikus faluhoz, amelynek 50 lakója van. Inkább tanya, mint falu, és hát hiába vagyunk EU-tagország, mert ide bizony nincs bevezetve a villany, és a legközelebbi villanyoszlop 3 km-re található a településtől.

Az emberek elmondták, hogy ugyan kaptak napelemeket áram generálásához, ezt a telefonokhoz használják, de hát a mosógéphez, televízióhoz, villanykörtékhez generátort kell üzemeltetniük – az úthálózat pedig hagy még kívánnivalót maga után, hogy finoman fogalmazzunk. Magyarán: a falu lakói még a buszmegállóig is nehezen jutnak el.

A szóban forgó város polgármestere erre széttárta a karjait és megígérte, hogy a buszhálózat el fog jutni az áram nélküli faluig is, de sajnos „bizonyos megelőző felmérések szerint elég nagy költségekkel járna” az áram bevezetése a faluba. Aztán mégjobban széttárta a karjait: „Ha találunk egy finanszírozási lehetőséget, nem tudom, kormányzati vagy európai, természetesen az elektromos infrastruktúrát is megcsináljuk ebben a faluban. Tudni kell, hogy nem ez az egyetlen falu, ahol nincs áram. Vannak más területek is, ahová sajnos nem jutott el az elektromos hálózat”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS