// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

„Kedves városlakók, kérjük, ne lopják el a virágokat a közterületekről!”

// HIRDETÉS

Merthogy ellopják a filléres petúniákat.

A Szeben megyei ötezres városka, Kiskapus hosszú ideig az Európa legszennyezettebb városának szomorú címével „büszkélkedhetett”. Aki járt ott, tudja, mert láthatta, mit is jelent ez, a legszembetűnőbben az épületek falaira és tetőzetére évtizedek alatt lerakódott vastag, fekete koromréteg árulta el, hogy valami szó szerint nem tiszta a településen.

A gyászos városkép oka pedig a Kiskapuson működő két gyár volt. Az egyik a Carbosin koromgyár, amely az 1930-as évektől 1993-as végleges bezárásáig hatvan évig onthatta magából a fekete szennyet, a szocialista ipargazdaság környezetre és emberekre fittyet hányó sajátosságai miatt. A másik, a koromnál kevésbé láthatatlan, de igen veszélyes, mérgező anyagokat kibocsátó üzem a Sometra, amely ólmot, cinket, kadmiumot és egyéb fémeket dolgoz fel. Működése azt eredményezte, hogy Kiskapuson és térségében igen magas egyéb betegségek miatt a tüdőrák előfordulási aránya, az emberek várható élettartama pedig kilenc évvel alacsonyabb a romániai országos átlagnál.

Azért kellett mindezeket elmondani, hogy lássuk: Kiskapuson a szokásosnál is nagyobb a jelentősége, ha a városvezetés megpróbálja szépíteni, egészségesebbé tenni a környezetet. Idén is megpróbálták kicsit csinosítgatni a közterületeket, virágokat ültettek, virágosládákat helyeztek el a városban az utak mentén és a tereken.

Csakhogy az emberek elkezdték lopkodni a virágokat, a jelenség pedig olyan arányokat öltött, hogy a városvezetés kénytelen volt nyilvánosan megkérni a lakókat, hogy legyenek már szívesek nem ellopni a közpénzből vásárolt is kiültetett virágokat. A kiskapusi városháza a Facebookon tette közzé kérését és azt is jelzi, hogy az ellopott virágok helyére újakat ültetnek, a virágosládákat megjavítják, a lopáson kapott polgároknak pedig viselniük kell a büntetőjogi következményeket.

Kérdés persze, hogy egy ilyen jóhiszemű kérés elegendő lesz a lopások megakadályozására, esetleg virágőröket kell állítani Kiskapuson.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS