// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Ilyen nincs: Románia félévi lakbérrel lóg a tulajdonosnak a londoni nagyköveti rezidenciáért

// HIRDETÉS

És nem is akar fizetni.

Sajátos diplomáciai húzással próbálja Románia megalapozni a románok népszerűségét Nagy-Britanniában így a Brexit-sújtotta időben: nemes egyszerűséggel megtagadta, hogy kifizessen hathavi lakbért egy nagyköveti rezidenciaként használt épületért.

Pedig erre bírósági ítélet is kötelezi a The Times szerint.

A Hyde Parkban álló, 2,8 millió fontért vásárolt, öt hálószobás, impozáns épületért 75 ezer fontot kellene kifizetni a tulajdonosnak, Christopher Christosnak, aki havi 12 ezer fontért adta bérbe az ingatlant.

A román nagykövetség 2008 áprilisától 2019 áprilisáig bérelte az épületet.

A kissé nehezen kibogozható ügyben az okozta a problémát, hogy a felek között állítólag született egy olyan megállapodás, miszerint a román nagykövetség az eredetileg megszabott határidőhöz képest fél évvel korábban felmondja a bérletet.

Legalábbis a román fél arra hivatkozik, a román nagykövet és a tulaj között amolyan „gentlemen’s agreement” született, amelyben utóbbi beleegyezett abba, hogy a bérleti szerződést az eredeti határidő előtt felbontsák.

Ezt a tulajdonos sem tagadja, mint mondta: azért egyezett bele ebbe, mert biztos volt abban, hogy talál új bérlőt.

Nem így történt, de ez amúgy sem számít, mivel a román nagykövet nem költözött ki: a szerződés 2019 áprilisi lejártáig az épületben lakott, pedig még 2018 decemberében felszólítást is küldtek neki, hogy költözzön ki, ha már a lakbért nem fizette.

A tulaj pedig ennek ellenére hiába kérte a pénzét, a románok nem akartak fizetni. Mint mondja: a románok azt hiszik, hogy a diplomáciai mentesség miatt érinthetetlenek, ezért összehordanak mindent, csak hogy ne kelljen fizetniük.

Ezért aztán a tulajdonos a körzet parlamenti képviselőjéhez fordult, aki a brit külügyi hivatalt kérte fel közvetítésre.

A hivatal illetékesei meg is keresték a feleket, de végül három hónap után közölték: mivel pénzügyi vitáról van szó, nincs mit tenniük.

A tulajdonos ezért bírósághoz fordult, amely neki adott igazat: a legfelsőbb bíróság még tavaly decemberben úgy döntött, hogy a román félnek igenis fizetnie kell. Sőt 3600 font perköltség megfizetésére is kötelezték Bukarestet.

A románokat azonban ez sem zavarja: továbbra sem igazán akarnak fizetni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS