Egyre gyakrabban merül fel, hogy az energiahordozók árának emelkedését kihasználva egyes szolgáltatók az árak rögzítéséről, illetve kompenzálásáról szóló törvényt kijátszva akarnak hatalmas nyereségre szert tenni, és csillagászati összegű számlákat küldenek ki a fogyasztóknak.

Mint megírtuk, maga Virgil Popescu energiaügyi miniszter is így járt, aki emiatt annyira dühös lett, hogy fogyasztóvédelmi ellenőrzést rendelt el a szolgáltatóknál, és durva szankciókkal fenyegeti őket.

De honnan tudhatjuk, hogy egy szolgáltató nem alkalmazza a törvényt, amely értelmében rögzítették az árakat, illetve az áram esetében 300 kWh fogyasztás alatt az állam bizonyos összeggel kompenzálja a számlát?

Nos, a miniszter szerint ez egyszerű: a januárban kiérkező számlákon szerepelnie kell két plusz rubrikának. Az egyik a rögzített árat tartalmazza, a másik pedig azt, hogy mekkora összeggel kompenzálják a számla összegét.

Ha ezek hiányoznak, akkor azt jelenti, hogy a számla „hibás” – értsd: a szolgáltató trükközik.

A másik lehetőség az, hogy a fogyasztás és a díjszabás olyan alacsony volt, hogy nem is indokolt a kompenzáció, de a miniszter szerint ilyen esetből januárban nagyon kevés lesz.

Popescu azt tanácsolja mindenkinek, hogy ha gyanús számlát kap, ne fizesse ki, hanem tegyen panaszt a szolgáltatónál és a fogyasztóvédelemnél. Ezt követően a szolgáltatónak újra kell számolnia a számla összegét. Ha ezt mégsem teszi meg, a miniszter azzal fenyegetőzik, hogy

elveszíti a működési engedélyét, hiszen nem játszadozhatnak az emberek idegeivel.

Popescu igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy senki sem marad szolgáltató nélkül, ha visszavonják valamely cég engedélyét, mert más veszi át a szolgáltatást.

Egyben azt is jelezte: ha valaki már kifizette a hibásan kifizetett számlát, akkor a szolgáltatónak vissza kell fizetnie a különbözetet, nem elfogadható, hogy a következő számlákból vonja le az összeget.