// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Hurrá! Most már ismét törvényesen lehet karanténba zárni a koronagyanúsakat

// HIRDETÉS

A szenátus is elfogadta a karanténtörvényt. De a hatályba lépéséig még van egy kis idő.

Hosszú időbe és heves politikai pofozkodásba került, de a szenátus végre, egyheti kemény vita és egyeztetés után elfogadta a karanténtörvényt.

Hivatalosan ugyan járványhelyzetben, vagy biológiai veszély esetén elrendelhető közegészségügyi intézkedésekről szóló törvény a címe, de a lényege éppen az, hogy azt rögzíti, milyen körülmények között zárható karanténba az, aki kapcsán fölmerül a gyanú, hogy koronavírusos.

A törvénytervezetet a kormány dolgozta ki, miután az alkotmánybíróság néhány hete kimondta: miniszteri rendelettel nem, csakis a parlament által elfogadott törvény alapján lehet emberek karanténba zárásáról dönteni, elvégre alapvető szabadságjogok korlátozásáról van szó.

Ez szépen és demokratikusan hangzik, csak éppen a koronavírus-járvány kellős közepén beláthatatlan következményekkel járt: mivel a hatóságok kezében nincs semmilyen kényszerítő eszköz, amellyel elkülöníthetik a fertőzötteket, több mint hétszázan kérték, hogy engedjék őket ki a kórházból. Ami azért egészségügyi szempontból nem az a kimondottan biztonságos intézkedés, elvégre a házi karantén sem rendelhető el.

Annak ellenére, hogy a törvényre égető szükség van, a parlament nem siette el az elfogadását. Az ellenzéki többségű törvényhozás ugyanis úgy döntött: megizzasztja a kisebbségi liberális kormányt, és a törvény vitáját is ürügyként használja ki arra, hogy minél többször kimondhassa: a kabinet pancser, és még egy törvényt sem képes normálisan kidolgozni. Merthogy a tervezet durván és keményen belegyalogol az állampolgárok jogaiba, ami tűrhetetlen.

A képviselőház módosításokkal már múlt csütörtökön megszavazta a törvényt, de a szenátusban, amely döntő kamara a témában, már nem siettek ennyire.

A jogi bizottságban hosszasan egyeztettek, napokig tartott a vita, beidézték az egészségügyi minisztert és a miniszterelnököt is, végül csütörtök estére sikerült megállapodni a jogszabály módosításairól. Így végül a szenátus elé kerülhetett, amely későn este el is fogadta azt.

Robert Cazanciuc, a szenátus ügyvivő elnöke elmondta: az eredeti szöveg 90 százalékban módosult.

A jogszabály kimondja, hogy a tünetmentes fertőzöttet legfeljebb 48 óráig lehet akarata ellenére megfigyelés alatt tartani a kórházban, de törölték a tervezetből azt az előírást, amely a fertőzésgyanúsak által használt javak vesztegzár alá vonását tette volna lehetővé.

Az is belekerült, hogy a járvány miatt leterhelt fertőző kórházak személyzethiányát a szaktárca által előzetesen nyilvántartásba vett önkéntesek mozgósításával kell megoldani: más orvosokat csak akkor helyezhet át – legfeljebb 30 napra és veszélyességi pótlékot biztosítva számukra – ezekbe a kórházakba a közegészségügyi hatóság, ha a válságot az önkéntesek bevonásával sem sikerül megoldani.

A törvény hatályba lépéséig még várni kell: két napig van lehetőség arra, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon, majd ha ez nem történik meg, az államfő kihirdetheti. Azonban még a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után is várni kell három napig, amíg végre nem flangálhatnak szabadon az utcán a fertőzöttek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS