// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Hoppá: a román állam elvesztette az első pert egy medvetámadást elszenvedővel szemben

// HIRDETÉS

És nem is kevés kártérítést kénytelen emiatt fizetni a felperesnek.

15 ezer euró – ekkora összegben állapította meg a bíróság egy medvetámadást elszenvedő állampolgárnak a román állam által kifizetendő kártérítést. A bíróság egyértelműen kimondta, hogy a támadásért az az entitás felelős, aki „megvédte” az állatot, és amely képletesen a tulajdonosának számít, ez pedig egyértelműen az állam.

Az utóbbi időben egyre jobban megszaporodnak nemcsak a medvekárok, de azok az esetek is, amikor a nagyvadak konkrétan emberre támadnak. Eddig azonban az állam a füle botját sem mozdította, a szabályozás ezen a téren annyira bonyolult volt, hogy alig történt valami.

Szerdán viszont a kormány elfogadta a Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter és csapata által benyújtott sürgősségi kormányrendeletet, amely a helyi illetékesek kezébe helyezi, és elsősorban a polgármesterekre bízza a döntés jogát egy problémás medve esetében.

A lelkes környezetvédők persze azonnal medvegenocídiumot kiáltottak, az Agent Green nevű civil szervezet például úgy fogalmazott közösségi oldalán, hogy a kormányrendelet „több száz ártatlan medve azonnali kivégzéséhez vezet”, de ők mindent meg fognak tenni azért, hogy ezt megakadályozzák.

Tánczosék érthető okokból más állásponton vannak, már csak azért is, mert az RMDSZ fő szavazóbázisa a medveproblémák kígyófészkében (szándékos képzavar), a Székelyföldön van. Így teljesen logikus, hogy azoknak a szavazóiknak az érdekeit próbálják képviselni, akik kenyérért is félnek elmenni a boltban, mert bármikor szembetalálkozhatnak az utcán egy medvével.

A problémára jó megoldás aligha van, Táncosnak viszont kapóra jött a friss bírósági ítélet, és el is mondta gyorsan egy sajtótájékoztatón.

Ez az ítélet ugyanis precedenst teremt.

Vélhetően nem ez az első eset, amikor valaki beperelte az államot, amiért nem védte meg a medvétől, és a mostani ítélet hatására végképp nem ez lesz az utolsó. És így talán mégis rá lehet venni végre Bukarestet, hogy ne nézzen félre, amikor medveproblémáról van szó, hanem tegyen valamit.

Vagy engedje meg, hogy tegyenek mások.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS