// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Hét percig tartott a pusztító vihar, hat évig dolgoztak a kutyfalvi templom helyreállításán

// HIRDETÉS

A Maros megyei településen nem könnyen felejtik el azt a hét szörnyű percet.

2016. június közepén hatalmas erejű vihar pusztított Kutyfalván. A Maroludastól néhány kilométerre fekvő településen mindössze hét percig tombolt az ítéletidő, de ez elég volt ahhoz, hogy a szél hatalmas károkat okozzon a házak tetőszerkezetében, kicsavarjon évszázados fákat a falu szélén álló Degenfeld-kastély kertjében és gyakorlatilag leborotválja a református templom tetejét.

Pár nappal a vihar után mi is ott jártunk, miután Lukács Vilmos István református lelkipásztor a történtekről hírt adott a Facebookon és segítséget kért. Kutyfalván megdöbbentő látvány fogadott, már messziről látszott, hogy az ítéletidő nem kímélte az útjában álló épületeket és fákat. A parókia segélykérésére a helyi önkormányzat, az Erdélyi Református Egyházkerület és a magyar kormány is válaszolt és egy-két nappal a történtek után el is kezdődött a károk felmérése és az újjáépítés tervezése.

A munkálatok nemrég befejeződtek, október elsején pedig a kutyfalvi gyülekezet hálaadó istentisztelettel ünnepelte, hogy a templom ismét teljes pompájában áll, jobb állapotban, mint valaha.

Hat évbe tellett a templom teljes felújítása. A torony fémlemezekkel borított sisakját 2018-ra sikerült teljesen újraépíteni és a sérült tornyot kijavítani, de a 15. század óta álló, azóta többször is átépített műemléktemplom teljes felújítása a hosszú adminisztratív munka miatt még évekig tartott.

A templom új szigetelést, vízelvezető rendszert, fűtésrendszert, tetőszerkezetet és nyílászárókat is kapott, restaurálták a padokat és a a 18. századi szószék mintázatát is. A munkálatok teljes összege meghaladta a 600 ezer lejt, a költségek ennek nagy részét a magyar kormány biztosította az Erdélyi Református Egyházkerületen keresztül, de adományokból is sok pénz gyűlt össze.

További részletekért és fotókért kattintson át az egyházkerület honlapjára.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS