Hátborzongató virtuális múzeumot hívnak életre a kommunista Románia legsötétebb titkáról
Az Elhagyás Múzeuma középpontjában egy sérült gyerekeket ellátó máramarosszigeti intézet áll, ahol harminc év alatt 279 kiskorú vesztette életét.
A kommunista Románia egyik legsötétebb titka, az a kegyetlen bánásmód, amit az árvákkal, illetve a fizikai vagy szellemi sérült gyerekekkel szemben alkalmazott. A nemzetközi közvélemény főleg a rendszerváltás után szembesült, mi is zajlott az árvaházak zárt falai mögött, megrázó
">dokumentumfilmek, a rendszeres verésnek és éheztetésnek alávetett gyerekek fotói, és a túlélők beszámolói révén. A múlttal való őszinte szembenézéshez kerülünk egy lépéssel közelebb
egy, a téma nehézségével együtt izgalmas projektnek köszönhetően.
Az Elhagyás Múzeuma virtuálisan nyújt betekintést a gyógyíthatatlanul sérült kiskorúakat ellátó máramarosszigeti intézet működésébe.
A központot 1973-ban alapították, egyike volt a Romániában működő harminc hasonló intézetnek. Épületét úgy tervezték, hogy kétszáz gyermek befogadására legyen alkalmas. Harminc év alatt 738 gyereket zártak be ide, ebből 279-en meghaltak. A túlélők közül csak kevesen képesek beszámolni az általuk átélt szörnyűségekről, a projekt egyik célja, hogy ismertté tegye a történeteiket.
A virtuális múzeum hétfő óta látogatható,
egyelőre az épület 3D-s bemutatása, a projekt leírása érhető el, néhány fotó kísértében. A továbbiakban bővíteni fogják az elérhető tartalmakat, kifejezetten a magukra hagyott romániai árváknak állítva emléket. A virtuális múzeum tehát nem csak Máramarosszigetre fókuszál, igyekszik átfogó képet nyújtani a romániai elhagyott gyerekek helyzetéről. Ehhez egy digitális archívumot hoznak létre, mely a kommunista és posztkommunista időszak állami gondozottjainak életét idézi fel, hivatalos dokumentumokkal, fotókkal, tárgyi emlékekkel.
A múzeum belső terét és a személyes történeteket a későbbiekben mutatják meg. Ez az összefoglaló videó megmutatja, hogy mire számíthatunk:
A virtuális múzeum eddigi tartalmai a muzeulabandonului.ro címen érhetők el. Néhány történet ugyanakkor már fenn van a projekt Facebook-oldalán.
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Szántai János
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Mi lesz veled, turkáló? Avagy mit okozna a túlszabályozás a second hand szektorban…
Sánta Miriám
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
„Gyönyörű hely, csak nem rock and rollnak való!”
Sólyom István
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások
Szántai János
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
