Hátborzongató virtuális múzeumot hívnak életre a kommunista Románia legsötétebb titkáról
Az Elhagyás Múzeuma középpontjában egy sérült gyerekeket ellátó máramarosszigeti intézet áll, ahol harminc év alatt 279 kiskorú vesztette életét.
A kommunista Románia egyik legsötétebb titka, az a kegyetlen bánásmód, amit az árvákkal, illetve a fizikai vagy szellemi sérült gyerekekkel szemben alkalmazott. A nemzetközi közvélemény főleg a rendszerváltás után szembesült, mi is zajlott az árvaházak zárt falai mögött, megrázó
">dokumentumfilmek, a rendszeres verésnek és éheztetésnek alávetett gyerekek fotói, és a túlélők beszámolói révén. A múlttal való őszinte szembenézéshez kerülünk egy lépéssel közelebb
egy, a téma nehézségével együtt izgalmas projektnek köszönhetően.
Az Elhagyás Múzeuma virtuálisan nyújt betekintést a gyógyíthatatlanul sérült kiskorúakat ellátó máramarosszigeti intézet működésébe.
A központot 1973-ban alapították, egyike volt a Romániában működő harminc hasonló intézetnek. Épületét úgy tervezték, hogy kétszáz gyermek befogadására legyen alkalmas. Harminc év alatt 738 gyereket zártak be ide, ebből 279-en meghaltak. A túlélők közül csak kevesen képesek beszámolni az általuk átélt szörnyűségekről, a projekt egyik célja, hogy ismertté tegye a történeteiket.
A virtuális múzeum hétfő óta látogatható,
egyelőre az épület 3D-s bemutatása, a projekt leírása érhető el, néhány fotó kísértében. A továbbiakban bővíteni fogják az elérhető tartalmakat, kifejezetten a magukra hagyott romániai árváknak állítva emléket. A virtuális múzeum tehát nem csak Máramarosszigetre fókuszál, igyekszik átfogó képet nyújtani a romániai elhagyott gyerekek helyzetéről. Ehhez egy digitális archívumot hoznak létre, mely a kommunista és posztkommunista időszak állami gondozottjainak életét idézi fel, hivatalos dokumentumokkal, fotókkal, tárgyi emlékekkel.
A múzeum belső terét és a személyes történeteket a későbbiekben mutatják meg. Ez az összefoglaló videó megmutatja, hogy mire számíthatunk:
A virtuális múzeum eddigi tartalmai a muzeulabandonului.ro címen érhetők el. Néhány történet ugyanakkor már fenn van a projekt Facebook-oldalán.
Egy szegény kis adófizető panaszai
Szántai János
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
Eurovíziós Dalfesztivál: hogyan vált a művészet a nagyon-nagyon-nagyon egyértelmű üzenetek hordozójává?
Varga László Edgár
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté
Sánta Miriám
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról
Fall Sándor
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
