// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ha önnek van legalább 92 millió eurója, most megvásárolhat egy komplett erdélyi hőerőművet

// HIRDETÉS

Elárverezik, és tovább működtetnék.

Bár nemrég le kellett állítani, az illetékesek nem szeretnék, ha végleg megszűnne a marosnémeti hőerőmű: a Hunyad megyei prefektúra hétfőn közölte, hogy elárverezik a hatalmas létesítményt.

A cél nem az, hogy a helyén barnamezős beruházás keretében pláza vagy lakópark épüljön, hanem az, hogy tovább működjön, csak lehetőleg környezetbarátabb módon.

Az erőművet ezért egyben kívánják értékesíteni.

Ez több mint hárommillió négyzetméternyi telket, építményeket, ingóságokat és különböző berendezéseket foglal magában.

A kikiáltási ár 91 236 832 euró.

A kiírás feltételei között szerepel, hogy az erőművet tovább kell működtetni, hogy folytatódjon az áramtermelés, ugyanakkor a vevőnek 2026-ig egy 800 Mwh-s új generátort is üzembe kell helyeznie, mégpedig olyant, amely földgázzal és megújuló energiával üzemel.

Az első árverést július 15-én tartják a Hunyadi Energetikai Komplexum petrozsényi székhelyén, ha pedig elsőre nem sikerül eladni, július 29-én, majd augusztus 12-én, illetve 26-án is újabb árverést tartanak.

A kikiáltási ár minden esetben ugyanaz marad.

A cél az, hogy az európai előírásoknak megfelelően

csökkentsék az elektromos áram előállításakor fellépő környezetszennyezést.

Mint megírtuk, az erőművet hosszas huzavona után tavaly júliusban zárták be, éppen azért, mert rendkívül környezetszennyező technológiát felhasználva állította elő a hő- és a villamos energiát, lévén hogy a zsil-völgyi bányákban kitermelt szenet használták.

Ennek nyomán a hőerőmű nem rendelkezett környezetvédelmi engedéllyel – Virgil Popescu energiaügyi miniszter szerint ezért is kellett bezárni.

Ráadásul a tevékenysége már eddig sem volt zökkenőmentes, mivel az utóbbi években gyakran fordult elő, hogy a fűtőanyaggal szolgáló bányákban dolgozó vájárok fizetésük késése miatt sztrájkba léptek, így elakadt a szénutánpótlás.

Az erőmű iránt már akkor is érdeklődtek: öt cég is megvásárolná, ezek közül kettő romániai, három pedig külföldi.

Ha sikerül eladni, akkor nem csupán az áramtermelés lenne környezetbarátabb, de több száz munkahely is megmenekülne.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS