// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Ha önnek van legalább 92 millió eurója, most megvásárolhat egy komplett erdélyi hőerőművet

// HIRDETÉS

Elárverezik, és tovább működtetnék.

Bár nemrég le kellett állítani, az illetékesek nem szeretnék, ha végleg megszűnne a marosnémeti hőerőmű: a Hunyad megyei prefektúra hétfőn közölte, hogy elárverezik a hatalmas létesítményt.

A cél nem az, hogy a helyén barnamezős beruházás keretében pláza vagy lakópark épüljön, hanem az, hogy tovább működjön, csak lehetőleg környezetbarátabb módon.

Az erőművet ezért egyben kívánják értékesíteni.

Ez több mint hárommillió négyzetméternyi telket, építményeket, ingóságokat és különböző berendezéseket foglal magában.

A kikiáltási ár 91 236 832 euró.

A kiírás feltételei között szerepel, hogy az erőművet tovább kell működtetni, hogy folytatódjon az áramtermelés, ugyanakkor a vevőnek 2026-ig egy 800 Mwh-s új generátort is üzembe kell helyeznie, mégpedig olyant, amely földgázzal és megújuló energiával üzemel.

Az első árverést július 15-én tartják a Hunyadi Energetikai Komplexum petrozsényi székhelyén, ha pedig elsőre nem sikerül eladni, július 29-én, majd augusztus 12-én, illetve 26-án is újabb árverést tartanak.

A kikiáltási ár minden esetben ugyanaz marad.

A cél az, hogy az európai előírásoknak megfelelően

csökkentsék az elektromos áram előállításakor fellépő környezetszennyezést.

Mint megírtuk, az erőművet hosszas huzavona után tavaly júliusban zárták be, éppen azért, mert rendkívül környezetszennyező technológiát felhasználva állította elő a hő- és a villamos energiát, lévén hogy a zsil-völgyi bányákban kitermelt szenet használták.

Ennek nyomán a hőerőmű nem rendelkezett környezetvédelmi engedéllyel – Virgil Popescu energiaügyi miniszter szerint ezért is kellett bezárni.

Ráadásul a tevékenysége már eddig sem volt zökkenőmentes, mivel az utóbbi években gyakran fordult elő, hogy a fűtőanyaggal szolgáló bányákban dolgozó vájárok fizetésük késése miatt sztrájkba léptek, így elakadt a szénutánpótlás.

Az erőmű iránt már akkor is érdeklődtek: öt cég is megvásárolná, ezek közül kettő romániai, három pedig külföldi.

Ha sikerül eladni, akkor nem csupán az áramtermelés lenne környezetbarátabb, de több száz munkahely is megmenekülne.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS