Bár a tanév elején körülbelül 230 ezer diák (illetve azok szülei) nyilatkozta azt, hogy nincs eszköze az online oktatásban való részvételhez, most, a második félév előtt újabb (!) 280 ezer diákról derült ki, hogy ugyanilyen cipőben jár. Erről Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter beszélt a Mentsétek meg a Gyerekeket Egyesület által szervezett Hogyan kezdjük az iskolát? című kerekasztal-beszélgetésen.

Cîmpeanu emlékeztetett, hogy az első félévi adatok alapján az állam be is szerzett (darabonként kb. 200 euróért) 250 ezer táblagépet, aminek fedeznie kellett volna a 230 ezres hiányt.

(Arról persze elegánsan hallgatott, hogy ezt a 250 ezer táblagépet tanévkezdésre ígérték, ám tanévkezdésre a nagy részük nem érkezett meg.)

A miniszter gyors fejszámolással kiszámolta, hogy így összesen

körülbelül 510 ezer olyan diák volt, aki az első félévben nem tudott csatlakozni az online oktatáshoz, mert nem volt mivel.

Az újabb 280 ezer nincstelen diák „felbukkanásának” okát pedig elkezdte találgatni: vagy az van, hogy elsőre sok olyan diák nyilatkozta, hogy van gépe, aki a testvérével/testvéreivel osztozott egyetlen eszközön, és mostanra rájöttek, hogy ez így nem megy vagy az, hogy most sok olyan diák nyilatkozta, hogy nincs eszköze, akinek valójában van.

A miniszter szerint ezt a helyzetet ellenőrizni kellene.

Halkan emlékeztetnénk azonban, hogy tavaly nyáron, a tanévkezdés előtt az Orban-kormány EU-s forrásokból 175 millió eurót különített el a sulikezdésre, amiből

100 millió eurót a tervek szerint 500 ezer táblagép (egyenként 200 euró) beszerzésére fordítottak volna.

Ebből ugye (késve) megvettek 250 ezret, vagyis a felét.

Ugyancsak az Orban-kormany tavaly október közepén

újabb 50 millió euróval egészítette ki a 100 milliós keretet,

ami ugye már 150 millió euró.

Az adatokat összevetve könnyen kikalkulálhatjuk, hogy ha ezt a sok pénzt tényleg mind tabletekre költöttük volna, annyi ilyen ketyerénk lenne, hogy már Kína vásárolná őket tőlünk, nem fordítva, és az is egyre világosabb, hogy ha a Jóisten matematikus lenne, ő sem tudná pontosan kiszámolni, mennyi pénz folyt le a mutyilefolyón a „rászoruló diákok megsegítése” címszó alatt.

A tény az, hogy elvileg még mindig van 280 ezer diák, akik nem tudnak részt venni az online oktatásban, a becslések szerint pedig van 65 ezer olyan diák is, akiket le sem tudnak zárni az első félév végén, mert nem tudtak részt venni az online oktatásban.

A szöveges matekpélda pedig csak ennyi: hová tűnt a pénz.

Sok sikert hozzá!