Az Európai Unió tagállamai közül Romániában a legmagasabb a halálos áldozatokat követelő közúti balesetek száma – nehéz ezen az információn meglepődni, hiszen hosszú évek óta semmi sem változik ezen a téren. A román hatóságok hozzáállása, az utak állapota, a sofőrök felelőtlensége és türelmetlensége egyaránt közrejátszik abban, hogy ezt a mondatot évről évre le kell írni. Különösen sajnálatos annak fényében, hogy az emberek gyakran önhibájukon kívül válnak a közutakon zajló ámokfutások áldozataivá.

Romániában 100 ezer lakosból több mint tíz hal meg közlekedési balesetben,

Bulgária csak hajszálnyira marad el ettől a számtól. Dobogós még Lengyelország, ahol kevesebb mint tízen veszítik az életüket balesetekben. A WHO összesítése szerint a legbiztonságosabb közutak egyébként San Marinóban, Svájcban és Norvégiában találhatóak.

Az ezzel kapcsolatos legújabb országos statisztikák az előző év adatai alapján azt mutatják be, hogy Romániában hol, mikor és milyen körülmények között történnek a balesetek. Tavaly országosan 31 146, sérüléssel járó baleset történt, többségük lakott településen belül. Több mint

41 ezren sérültek meg, 1 800-an vesztették életüket.

Mivel a balesetek 85%-a nedves aszfalton történik, nem ártana legalább esős időben óvatosabban vezetni. A rossz látási viszony, például a sötétség csak a balesetek 10%-a esetében szerepel az okok között. A legtöbb karambolozás pénteken történik, a második legmozgalmasabb nap ilyen szempontból általában a csütörtök, de ez megyénként változik.

A tavalyi balesetek közül 15 812 két autó, 8 176 egy autó és egy gyalogos között történt,

illetve 7 158 esetben egyetlen autó volt érintett. Érdekes, hogy nem a csúszós utakkal járó téli hónapok során történik a legtöbb baleset, hanem júliusban és augusztusban (februárban a legkevesebb).

A statisztikákból az is kiderül, hogy

Bukarestben a legveszélyesebb a forgalom, majd Kolozs és Iași megyékben.

Nyilván ez azzal is összefügg, hogy melyik megyében hány autó van regisztrálva. A lista ellenkező végén Kovászna, Szatmár és Tulcea megyék szerepelnek.

A sérült és meghalt áldozatok többsége 30 év feletti, illetve 20 év alatti (a 20-29 év közöttiek a legkevésbé érintettek).

Van egy másik statisztika is, mely a 2008 és 2017 közötti időszak balesetei közül azokat vizsgálta meg, melyek kiskorúak, illetve gyerekek részvételével történtek. Eszerint a 28 529 balesetben 657-en haltak meg (csak a 3 és 19 év közötti halálos áldozatokat számították bele), 6 126-an súlyosan, 21 721-en könnyebben sérültek meg. A gyermekgázolások 93%-a átlagos időjárási körülmények között történik, ami arra figyelmeztet, hogy

az időjárástól függetlenül bármikor bekövetkezhet a baj.

A balesetek elsöprő többségében a gépjárművezetők a vétkesek (18 015), és csak 4 229 esetben a gyalogosok. Az sem meglepő, hogy nagyon sok baleset az alkohol miatt következik be: 2019-ben 3 844 olyan esetről tudunk, ahol a sofőr vagy a gyalogos részegsége vezetett testi sérüléshez.

Ha arra keressük a választ, hogy miért vezeti évek óta Románia az európai statisztikákat ezen a téren, érdemes még megemlíteni, hogy a forgalomban lévő 8 millió 700 ezer gépjármű közel 80% több mint tíz éves. Még csak tippelni sem merünk, hogy ebből mennyi a külföldről lestrapáltan behozott autók száma.