// 2026. június 10., szerda // Margit, Gréta

Groove-karantén és home office-dzsessz – a csíkszeredai Ineffable zenekarral interjúztunk

// HIRDETÉS

Új lemezzel rukkolt elő a székelyföldi bázisú együttes, nem is akármilyennel: a dalok három nyelven, megannyi stílusban szólalnak meg, ráadásul megzenésített versekkel is táncra szólítanak.

Az erdélyi zenei szcéna egyik legizgalmasabb képviselője kétségkívül a fúziós dzsesszt játszó Ineffable zenekar: a csíkszeredai, madéfalvi és borszéki fiatalokból álló kvartett első lemezét (

" target="_blank" rel="noopener">Neon, 2019) már mi is bemutattuk, azóta viszont összeraktak egy olyan lendületes, egészségesen eklektikus albumot, hogy első hallgatásra is csak kapkodtuk a fejünket. Azt eddig is tudtuk róluk, hogy a zenei kompromisszumok nem érdeklik őket – a zenekar neve azt jelenti: szavakkal kifejezhetetlen –, a ma megjelenő, New Dimension viszont még így is meg tud lepni a sokszínűségével, arról nem is beszélve, hogy a dalok három (magyar, angol és román) nyelven szólalnak meg, sőt versfeldolgozásokat is bevállaltak. A 2016-ban alakult együttessel – Regián Réka Kata (ének, fuvola), Lukács Márton Örs (billentyűk), Szereceán Tihamér (basszusgitár/SynthBass) és Szereceán Osszián (dobok) – és Bodó István menedzserrel többek közt a pandémia és a zenekari tagok közti távolság miatt megnehezített munkafolyamatról beszélgettünk, illetve arról, hogyan lehet formába önteni egy lemezt home office-körülmények közt.

Előző beszélgetésünk alkalmával, tavaly januárban azt mondtátok, a zenekari tagok közti távolság jelenleg a legnagyobb hátrányotok, mivel megnehezíti a munkátokat, és akkor még nem is sejtettük, micsoda év következik. Hogyan éltétek meg ezt az időszakot alkotói közösségként?

Szereceán Tihamér: Mivel hárman Budapesten élünk, az egyik zenekari tag pedig Székelyföldön, a távolság tényleg okozott és okoz nehézségeket, főleg így, a vírushelyzet miatt. A lemezkészítési folyamat első szakaszát még sikerült együtt összehozni: közösen megalkottuk a dalok alapszerkezetét, de a stúdióidőszakot már nem tudtuk egyeztetni, de erre számítottunk is.

Fel kellett találnunk magunkat az ilyen helyzetekben. Mivel online nem tudunk próbálni, így előtérbe került az egyéni munka, a gyakorlás.

Úgy látszik, ha esetenként nincs más lehetőség, akkor működőképes tud lenni a home office és home studio-féle munka is a zenekarban, bár nyilván sokkal lassabb ez a működési forma, mint élőben, amikor a kommunikáció sokkal gördülékenyebb.

Ehhez képest az akkor felvázolt terv összejött: sikerült összekalapálni annyi dalt, hogy idén felvegyetek egy új lemezt. Hogyan állt össze ez a meglehetősen színes anyag?

Lukács Márton Örs: Készítettem alapokat az addig leírt vázlatokból, ezeket szétküldtem, és mindenki otthon fejlesztgette, csiszolgatta a saját részét, így többszöri nekifutás után kezdett csak összeállni, hogy nagyjából hogy is fog szólni az anyag. Persze ez az utolsó pillanatokig változott, mert sok olyan részlet volt, amit próba hiányában nem tudtunk közösen kidolgozni, kipróbálni, hogyan is szólna eljátszva egy-egy ötlet. Mindig csak utólag tudtunk reagálni a többiek által felvett részekre.

A felvétel is rendkívül érdekes folyamat volt: csak a dobokat és a vokált rögzítettük stúdióban, minden mást otthon, házi stúdióban vettünk fel.

A végső munka részemről a zenei producerkedés mellett a keverés volt: a többiek által felvett anyagban sok teljesen új dolog is megjelent, mivel nem volt esély rá, hogy minden részletet megbeszéljünk, amivel kezdenem kellett valamit; de ugyanígy lehet, hogy én is okoztam néha meglepetést a többieknek.

Önkifejezésügyi kvartett: Réka, Tihamér, Márton Örs és Osszián.

És ti is a hallgatóknak. A diverzitás jellemzi leginkább az anyagot: azon túl, hogy az album zenei világa rendkívül eklektikusra sikeredett, az is meglepő, hogy a lemezen több versfeldogozás is szerepel, amiről általában nem a fúziós jazzt játszó zenekarok szoktak eszünkbe jutni.

Szereceán Tihamér: Zenekarunk hangzásvilága elég széles skálán mozog. A koncepció eleve az volt, hogy próbáljunk meg határok nélkül alkotni, és nem csak egy műfaj szabályrendszerét alkalmazni, így könnyen megeshet, hogy egy dalban akár több zenei stílus elemei is fellelhetőek.

Nem szeretnénk lekorlátozni magunkat, ezért mindenféle dal, zenemű, irodalmi alkotás, amit hallgatunk és olvasunk inspirálhat a saját dalaink megalkotására, legyen az bármilyen nyelven is.

Szereceán Osszián: Ahhoz, hogy a dalok megszülessenek, egy egyhetes „karantént” szerveztünk magunknak egy madéfalvi menedékházban, ahol együtt dolgozhattunk, itt készültek az úgynevezett demók. Ezt követően a vokált és a dobokat a Montan Air stúdióban vettük fel Bagossy Laci segítségével, a zongorát meg a basszust otthon vettük fel két dal kivételével, míg a Breath című dal a Big Sound stúdióban készült a Role zenekarnál, a Take Me-t pedig teljesen otthoni körülmények közt vettük fel. Ezek után már csak azt reméljük, még idén lesz olyan koncertünk, amit nem képernyőn keresztül kell megnézni, hanem láthatjuk, érezhetjük a közönséget. Nagy segítség volt a lemez megalkotásakor, hogy ezt teljes mértékben támogatta a Hargita Megyei Kulturális Központ, és ez is arra ösztönzött, hogy a nehézségek ellenére is, hozzuk a legjobb formánkat a munkafolyamatok során.

Hogyan választottátok ki azokat a verseket, amelyeket végül dalba „öntöttetek”?

Regián Réka Kata: Több szempontot is figyelembe vettünk a versek kiválasztásánál, elsősorban nyilván mondanivaló szerint, és persze az is fontos volt, hogy mennyire önthető dalba, vagy mennyire tudjuk beleilleszteni a zenekar hangzásvilágába. Egy projekt keretében ismertük meg Sánta Miriám költőnőt és verseit. A feladatunk két vers megzenésítése volt, melyek közül a Koordináták (4594°N 2496°E) című vers fel is került a lemezre. A Szondi György költővel és Astra Papachristodoulou görög származású londoni költőnővel való együttműködésünk ötletét is ez szülte, melynek eredményeként megszületett a Végső köztársaság és a Fear is a Colour című dalunk. Ugyanakkor a Don’t Let This Go On és a Home Again számok szövegének a megírásához hozzájárult Petra Acker zeneszerző és énekes.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy egy román vers megzenésítése is felkerült a lemezre, ami végképp meglepő.

Az Împreună című dalunk a Robin and the Backstabbers zenekar frontemberének, Robin Andrei Proca szerzeménye, amelyből a zenekar is készített dalt: mondanivalóját tekintve, annyira megtetszett, hogy elkértük és mi is írtunk rá zenét, abban a stílusban, amit mi képviselünk.

Mik a terveitek a lemezzel kapcsolatban? Már ha egyáltalán lehet tervekről beszélni egy ilyen kiszámíthatatlan időszakban...

Bodó István: Terveztünk lemezbemutató live koncertet Csíkszeredában első sorban, de egyelőre sajnos el kell halasztanunk. Ugyanakkor tervezünk egy izgalmas online lemezbemutató koncertet, de még nagyon sok részlet nem tiszta, ezért nem beszélnék még róla. Ahogy lehetőségünk nyílik, természetesen útra kelünk végre.

A teljes lemez meghallgatható a zenekar Youtube-csatornáján, de elérhető az online streaming-felületeken, és itt be is szerezhető.

https://www.youtube.com/playlist?list=PLDh8-ZBSrYFqdVq0-syHBCvC1a5tl6K9c

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Eugen Tomacra bízta a kormányalakítást Nicușor Dan
Főtér

Eugen Tomacra bízta a kormányalakítást Nicușor Dan

Újra őrizetbe vették Cristian Pomohaci volt papot és népdalénekest. Egy EU-s direktíva miatt Romániában is átláthatóbbak lesznek a fizetések.

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

Kemping közelében végzett áldozatával a medve, a polgármester a „túlzott” vadvédelmet okolja
Krónika

Kemping közelében végzett áldozatával a medve, a polgármester a „túlzott” vadvédelmet okolja

Egy kemping közelében történt az a medvetámadás, amelynek nyomán életét vesztette egy férfi szombaton Szeben megyében. A település polgármestere és egy liberális parlamenti képviselő a medvepopuláció szabályozását sürgeti a tragédia nyomán.

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után
Székelyhon

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után

Súlyos közúti balesethez riasztották a mentőegységeket vasárnap délután a Kolozs megyei Méra közelébe, miután egy motoros ütközött egy személyautóval.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS