// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Feromonokkal gerjesztenék be a gyászcincéreket a Nagyszeben-Pitești autópálya nyomvonalán

// HIRDETÉS

A szexuális vonzalom serkentésére szolgáló kémiai vegyületeket Németországban már használták védett fajok elköltöztetésére.

Feromonok bevetésével költöztetnék el a Nagyszeben-Pitești autópálya útjában álló gyászcincéreket: az állatokban és az emberekben is megtalálható kémiai vegyületek a szexuális vonzalom serkentésére szolgálnak, és Németországban már használták ezeket hasonló helyzetekben.

Az európai alapok minisztere, Marcel Boloș ezzel kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy Romániának február 23-ig kell megoldási lehetőségekkel előállnia az Európai Bizottság illetékesei felé, akik 2019 decemberében arra figyelmeztettek, hogy visszautasíthatják a Nagyszeben-Pitești autópálya finanszírozását, ha a román kormány nem talál megoldást a sztráda nyomvonalán található Natura 2000-es természetvédelmi területeken élő védett fajok, köztük a gyászcincér védelmére. Az európai alapok minisztériuma által megbízott szakértők jelenleg is Brüsszelben tárgyalnak a lehetőségekről.

Németországban egyébként a stuttgarti vasúti főpályaudvar átalakításakor szembesültek azzal, hogy a beruházás káros hatással van a gyászcincérekre, ezért komoly változtatásokat eszközöltek az eredeti terveken. A feromonok bevetése az egyik legegyszerűbb megoldás – magyarázta Boloș egy interjúban.

Arra nem tért ki, hogy mindez hogyan zajlana, de valószínűleg azt az ivari feromonok csalogató hatásán alapuló technológiát vetnék be, mely során a szakemberek szintetikus úton előállítják az adott faj feromonját, mellyel az úgynevezett feromoncsapdákba csábítják a bogarakat.

Az interjúban a miniszter arról is szót ejtett, hogy a centenáriumi megaberuházásként törvénybe iktatott Iaşi–Marosvásárhely autópálya megépítése érdekében szükség van egy új vállalat létrehozására. A jászvásári központtal rendelkező majdani cégben  az állam és a helyi közigazgatás is részvényes lenne. A Marosvásárhely–Târgu Neamț közötti szakaszra európai uniós támogatást, a Târgu Neamț–Iași–Ungheni szakaszra kölcsönt igényelnének.

A Brassó és Comarnic közötti sztrádaszakaszt pedig állami költségvetésből valósítanák meg, utólagos EU-s finanszírozással.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS