// 2025. július 4., péntek // Ulrik

Erdély legsanyarúbb sorsú kastélyánál jártunk, amiből nem maradt más, mint egy meggyalázott barlangsír (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

Ismerjék meg a hóbortos erdélyi gróf, Bethlen Lajos nem mindennapi történetét és hagyatékának végtelenül szomorú sorsát.

Amikor 1803-ban gróf Bethlen Lajos nagybátyjától, Bethlen Gergelytől megkapta a kerlési birtokot, azzal az eltökélt szándékkal kezdett építkezésbe, hogy anyagi lehetőségeihez mérten, Erdély legpompásabb nemesi lakát és páratlan gonddal megtervezett kertjét alakítja ki a Szent László-legendából is ismert cserhalmi dombon. Megvolt hozzá a tudása,  hiszen egy rendkívül tanult férfi volt, külföldi útjai során pedig bőven volt alkalma inspirációt szerezni a kor építészeti és művészeti trendjeiből.

Az olaszos jegyekkel bíró, Bécsből hozott holmikkal berendezett klasszicista kastélyból mára semmi sem maradt,

a kalandos életű gróf emléke is feledésbe merült, mégis tudjuk, hogy terve bevált, hiszen hosszú éveken át, messze földről is a csodájára jártak birtokának. A terv sikerét néhány fennmaradt korabeli írás is tanúsítja, de a legékesebb bizonyítéka a népszerűségnek egy rendhagyó „vendégkönyv”, mely több mint két évszázad elteltével is hirdeti, milyen hírességek fordultak meg itt.

Még mielőtt valami átlagos könyvecskére gondolnánk: ez a „vendégkönyv” tulajdonképpen a Bethlen Lajos és felesége barlangsírját körbeölelő sziklafal, melyre olyan neves személyiségek vésették fel a nevüket, mint Döbrentei Gábor író, Kornis János erdélyi kormányzó, Szepessy Ignác püspök, báró Jósika Miklós, Von Kottenburg báró, Deák Ferenc politikus, vagy Kazinczy Ferenc író, költő. Utóbbi elsősorban a franciakert és az angolkert elemeit felsorakoztató parkot méltatta, a kriptát díszítő szobrászati alkotásokért már nem rajongott, pedig egy nevezetes bécsi kőfaragó, Josef Schmelzer alkotásai voltak.

A helyszínt Bordás Beáta muzeológussal jártuk be,

aki megmutatta az egykori sírhelyeket, beszélt a Bethlen-családról, arról, hogy mit jelképez az ott fennmaradt néhány kőfaragvány, hogyan nézhetett ki eredetileg a kripta, és felhívta a figyelmünket a felirat-töredékekre is.

[embed]

[/embed]

A park a leírások alapján leginkább egy élményparkhoz hasonlíthatott, a kastély homlokzatán emléktábla hirdette, hogy Bethlen Lajos „a barátságnak építette és szentelte”. Ebben a munkában a furfangos eszű Bodor Péter marosvásárhelyi ezermester segítette, aki különféle szerkezeteket, zenélő csengettyűket, szélhárfát épített a parkba. Sőt, egy remetének öltöztetett mechanikus gépet is kialakított, amely egy remetelakból ijesztgette az arra járókat. Mindez az 1800-as évek elején kuriózumnak számított, és nem csak Erdélyben. Filagória, vadászlak, egy mű várrom, fürdőház, Neptun-szobrokkal díszített szökőkút, patakkal körbeölelt sziget, virágoskert és még egy fából készült torony is ékesítette a birtokot. Egészen eklektikus lehetett.

Jogos a kérdés:

ha ilyen különleges megvalósítás volt, akkor hogyan válhatott enyészetté?

Bethlen Lajos hiába ápolt jó viszonyt a Kerlésen élő szászokkal és románokkal, építette újra az eredetileg a cserhalmi dombon álló házaikat, emelt számukra templomokat, a birtok az 1848-49-es puskaporos hangulatban sorozatos pusztításokat szenvedett. A báró fegyvergyűjteménye például 1848-ban tűnt el, amikor a fellázadt román parasztok betörtek a kastélyba, megverték és Galacra hurcolták, hogy ott majd döntsenek a kivégzéséről. Ezt is túlvészelte, mint korábban megannyi párbajt, cselszövést, szerelmi intrikát, bebörtönzést, különféle bírósági ügyeket, vagy a napóleoni hadak ellen szervezett nemesi felkelésben való részvételt. Mindezekről részletesen beszámol önéletírásában, ahogy szerelmi életét is részletesen kitárgyalja.

Feleségéről, Bethlen Kláráról csak keveset tudunk, de az önéletírás szerint „a szelídségnek, jóságnak eleven képe, tiszta erkölcsessége, békeszeretősége, csendes jámborsága, páratlan türedelme” sem volt elég ahhoz, hogy megfékezze a férfi „idegen ingerlések iránti vágyát”. Bethlen Lajos szabadon élhetett mellette, és bár többször megégette magát a szerelemben – első mátkája öngyilkos lett –, a nők iránti rajongása nem csitult. A legszorosabb szálak a Bánffy-házhoz tartozó Klein Nettihez fűzték, akivel Kolozsváron tartott fenn egy szerelmi fészket, miközben a város fontos mecénásává vált. Kibérelve a Redut nagytermét és egy fogadót folyamatosan gondoskodott arról, hogy a város előkelőségét szórakoztassa. Klára halála után Klein Netti a kerlési kastélyba is beköltözött.

Klára viszonylag korán, 1839-ben hunyt el, férje 1867-be követte.

Kriptájuk a kastély alatti, homoksziklába vájt barlangban volt megtalálható, de idővel ezeket is feldúlták. Lányaik házasságaik révén más nemesi birtokra kerültek, unokáik is máshol nevelkedtek. Az 1900-as évek elején a kastély még állt, 1945-ben végleg elbontották.

Ma már a birtok területe sem látogatható, egyedül a barlangsír, ahol már az említett feliratok is fennmaradtak. Látogatják is sokan, de nem azért, hogy megcsodálják a még megmaradt szobrokat, hanem azért, hogy dolgukat végezzék el benne. Mivel a barlangsír egy viszonylag forgalmas út mellett található, sokan megállnak itt megpihenni, így vált a nemesi kripta közvécévé és szemétlerakó hellyé.

Az emberek mentségére legyen mondva, hogy sokan nem tudják a hely történetét, igaz, egy román nyelvű, sok történelmi adatot tévesen ismertető táblát is kihelyeztek. Néhányan a szívükön viselik a kripta sorsát, időnként kitakarítják, egy fából készült kaput is felszereltek a bejárathoz, de ez nem tartja távol a betolakodókat. Időnként születik egy sajnálkozó cikk, hogy milyen kár érte...

Kétszáz évvel ezelőtt a Bethlen-birtok megadta a lehetőséget Kerlésnek, hogy európai hírű településsé váljon,

kiemelkedjen a Mezőség és a Sajó vidékének falvai közül. Bethlen Lajos minden pénzét arra áldozta, hogy birtokával ezt a célt szolgálja. Ezt a lehetőséget viszont a kétszáz év alatt többszörösen is elszalasztotta a falu, igaz, a körülmények – a két világháború, majd a kommunizmus évei – sem tették lehetővé, hogy megmentsék a menthetőt, ha egyáltalán valakinek ez megfordult volna a fejében. Így Kerlés egyetlen dologról híres ma: van egy emberi ürülékkel teli barlangsírja, ahol halála után 150 évvel sem hagyják békében nyugodni azt, aki a legtöbbet tett a településért.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix
Főtér

Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix

Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.

CSM-elnök: összeomlik az igazságügyi rendszer, ha 65 évre emelik a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát
Krónika

CSM-elnök: összeomlik az igazságügyi rendszer, ha 65 évre emelik a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.

Miért nincs íze a paradicsomnak?
Főtér

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Motorost ölt meg a medve a Transzfogarason – videóval
Székelyhon

Motorost ölt meg a medve a Transzfogarason – videóval

Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.

Medve ölt meg egy motorost a Transzfogarasi úton
Krónika

Medve ölt meg egy motorost a Transzfogarasi úton

Medve végzett egy olasz turistával a Transzfogarasi út Argeș megyei szakaszán – közölték a hatóságok csütörtökön.

16 ezer lejt kértek el 20 méter ereszcsatorna felszereléséért
Székelyhon

16 ezer lejt kértek el 20 méter ereszcsatorna felszereléséért

Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.

// még több főtér.ro
Belföldi buszjáratokat indít a FlixBus Romániában
2025. június 26., csütörtök

Belföldi buszjáratokat indít a FlixBus Romániában

Tízezernyi legális munkavállaló van Romániában, akiket adminisztratív problémák miatt nem tudnak alkalmazni. És sajnos stagnál az európai helyreállítási alapokból finanszírozott kórházépítés.

Belföldi buszjáratokat indít a FlixBus Romániában
2025. június 26., csütörtök

Belföldi buszjáratokat indít a FlixBus Romániában

Tízezernyi legális munkavállaló van Romániában, akiket adminisztratív problémák miatt nem tudnak alkalmazni. És sajnos stagnál az európai helyreállítási alapokból finanszírozott kórházépítés.

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix
2025. június 25., szerda

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix

További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix
2025. június 25., szerda

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix

További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…

Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS