A Magyarország elleni konfliktusnak van egy nagyobb tétje is, mégpedig az uniós hatalom kiterjesztése a szuverén nemzetállamokra.
A szöveg a Mediafax oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az utóbbi fél évben kiéleződött az országaik identitását védő politikusok és a brüsszeli politikai „globalista” bürokraták közötti harc. Mostanra kialakultak az arcvonalak, a két tábort elválasztó „határok”: az egyik oldalon a közép- és kelet-európai volt kommunista országok állnak, a másikon a nyugati tömb országai – a maguk sajátosságaival, esetről esetre. A harcnak sokkal nagyobb tétje van a felsorakoztatott ürügyeknél, lásd például a szexuális kisebbségek jogainak kiterjesztését szorgalmazó Matić-jelentés által alátámasztott LGBTQ-ügyet. Amellyel szemben Magyarország kitartóan ragaszkodik saját álláspontjához.
A jelentés, amelyet a Dacian Cioloș vezette RENEW Europe csoport kézzel-lábbal támogat, olajat öntött az eddig pislákoló lángokra.
Varga Judit magyar igazságügyi miniszter kijelentette, hogy „továbbra is megvédjük a haza becsületét, tiszteletben tartjuk a gyermekvédelmi törvényt és nem engedjük meg az LGBTQ-lobbinak, hogy behatoljon a közoktatási intézményeinkbe.”
Itt már nem csak a melegekről és a többi szexuális kisebbségről van szó. Két összeegyeztethetetlen vízió szegül szembe az Európai Unión belül: az egyik „globalista”, amely Brüsszel hatalmának kiterjesztését kívánja a nemzetállamok politikája fölött, a másik pedig meg akarja őrizni az uniós status quo-t és a szubszidiaritás alapvető elvét. Ami nem jelent egyebet, mint az egyes tagállamok belső szuverenitásának tiszteletben tartását, illetve azt, hogy saját maguk döntsenek sorsuk felől.
Az LGBTQ-ürügyből kiindult konfliktus során megásott lövészárkok fokozatosan más volt kommunista országokat is elválasztanak a Brüsszel által szorgalmazott „politikailag korrekt” ideológiáktól, mintegy ösztönös válaszként arra a dirigáló politikára, amelyhez ezek az országok Moszkva gyámkodása és ellenőrzése idején hozzászoktak. Amit Vlagyimir Bukovszkij megjósolt, nevezetesen, hogy
Az Európai Bizottság nem ódzkodik attól, hogy e nyugat-kelet konfliktusban bevessen egy kézenfekvő fegyvert: a gazdasági zsarolást. Éppen ezt a vádat fogalmazza meg újabban a konzervatív és reformista európai parlamenti képviselők csoportja, amely szerint Brüsszel „kettős mércét alkalmaz a helyreállítási tervek engedélyezésekor”. A Ryszard Legutko és Raffaele Fitto (az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformisták csoportjának társelnökei) által aláírt közlemény név szerint említi Dacian Cioloșt, aki az „LGBTQ-direktívák” előtt meghajolni nem akaró országok „megbüntetését” kéri azon a címen, hogy nem tartják tiszteletben a „jogállamot”: „Cioloș úr megengedi magának, hogy az európaiakat jókra és rosszakra válassza szét, továbbá bűnös szándékkal vádolja a demokratikus módon megválasztott konzervatív kormányokat. Úgy gondoljuk, hogy abban a kérdésben, miszerint mely kormányok érdemlik meg a polgárok bizalmát és melyek nem, a végső döntésnek a polgárok kezében kell maradnia.” A közleményben azt is nyíltan megfogalmazzák, hogy az LGBTQ-jogok nem egyebek puszta ürügynél: „Elég a hamis mantrákból! Világos, hogy itt két teljesen különböző felfogás feszül egymásnak. Számunkra, európai konzervatívok számára minden dolgok mércéjét a jelenlegi EU-szerződések, továbbá országaink és a nemzeti demokráciák szuverenitása jelenti.”
Cristian Terheș európai parlamenti képviselő kivételével, aki csatlakozott Legutko és Fitto kollégákhoz. Szó szerint nyakig ülünk az adósságokban, semennyi terünk nem maradt a döntéshozatalra az európai koncert színpadán. A fent leírt konfliktushoz való viszonyulás ráadásul némi hátgerincet is feltételez.
Cîțu miniszterelnök letérdepeltetett bennünket, eladta a jövőnket az ország túladósítása által, a „román” Dacian Cioloș pedig rég eltörölte a határainkat, hagyományainkat és szuverenitásunkat, miáltal betérdepeltünk a sorba, lenyelünk bármely döntést, amelyet a brüsszeli „progresszívek” lenyomnak a torkunkon, amely „progresszívek” élbolyához ő maga is hozzátartozik. A két említett politikus hozzájárult ahhoz, hogy Románia ne számítson többé a szuverenitás és föderalizálás közti háborúban, ahogy ahhoz is, hogy az ország sorsát a közeljövőben (vagyis a 2024-es választásokig, amikor kifejthetjük véleményünket) bárhol eldönthessék, Bukaresten kívül.
A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.
„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Miért ad fizetést az állam a premontrei apátnak, miközben a nagyváradi önkormányzat kilakoltatja? Miként lett a templomból iskola? Elmagyarázzuk bővebben és rövidebben is.
A magyar külpolitika első feladata a bizalom helyreállítása, visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán.
George Simion meginvitálta az erdélyi magyarokat, hogy iratkozzanak be a pártjába. Azt azonban nem említette, hogy ehhez bizonyos próbákat is ki kell állniuk a jelentkezőknek… (PAMFLET)
Több tucatnyian kerültek kórházba egy Dâmbovița megyei étteremben tartott eseményről ételmérgezésre utaló tünetekkel a vasárnapra virradó éjszaka.
A román-magyar határ menti településen, Méhkeréken született Gurzó Mária román nyelven tette le az esküt szombaton a Parlamentben.
Székely János szombathelyi megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. A szervezés már javában zajlik, az idei búcsú jelmondata pedig a keresztséget állítja középpontba.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.
„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.