A Magyarország elleni konfliktusnak van egy nagyobb tétje is, mégpedig az uniós hatalom kiterjesztése a szuverén nemzetállamokra.
A szöveg a Mediafax oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az utóbbi fél évben kiéleződött az országaik identitását védő politikusok és a brüsszeli politikai „globalista” bürokraták közötti harc. Mostanra kialakultak az arcvonalak, a két tábort elválasztó „határok”: az egyik oldalon a közép- és kelet-európai volt kommunista országok állnak, a másikon a nyugati tömb országai – a maguk sajátosságaival, esetről esetre. A harcnak sokkal nagyobb tétje van a felsorakoztatott ürügyeknél, lásd például a szexuális kisebbségek jogainak kiterjesztését szorgalmazó Matić-jelentés által alátámasztott LGBTQ-ügyet. Amellyel szemben Magyarország kitartóan ragaszkodik saját álláspontjához.
A jelentés, amelyet a Dacian Cioloș vezette RENEW Europe csoport kézzel-lábbal támogat, olajat öntött az eddig pislákoló lángokra.
Varga Judit magyar igazságügyi miniszter kijelentette, hogy „továbbra is megvédjük a haza becsületét, tiszteletben tartjuk a gyermekvédelmi törvényt és nem engedjük meg az LGBTQ-lobbinak, hogy behatoljon a közoktatási intézményeinkbe.”
Itt már nem csak a melegekről és a többi szexuális kisebbségről van szó. Két összeegyeztethetetlen vízió szegül szembe az Európai Unión belül: az egyik „globalista”, amely Brüsszel hatalmának kiterjesztését kívánja a nemzetállamok politikája fölött, a másik pedig meg akarja őrizni az uniós status quo-t és a szubszidiaritás alapvető elvét. Ami nem jelent egyebet, mint az egyes tagállamok belső szuverenitásának tiszteletben tartását, illetve azt, hogy saját maguk döntsenek sorsuk felől.
Az LGBTQ-ürügyből kiindult konfliktus során megásott lövészárkok fokozatosan más volt kommunista országokat is elválasztanak a Brüsszel által szorgalmazott „politikailag korrekt” ideológiáktól, mintegy ösztönös válaszként arra a dirigáló politikára, amelyhez ezek az országok Moszkva gyámkodása és ellenőrzése idején hozzászoktak. Amit Vlagyimir Bukovszkij megjósolt, nevezetesen, hogy
Az Európai Bizottság nem ódzkodik attól, hogy e nyugat-kelet konfliktusban bevessen egy kézenfekvő fegyvert: a gazdasági zsarolást. Éppen ezt a vádat fogalmazza meg újabban a konzervatív és reformista európai parlamenti képviselők csoportja, amely szerint Brüsszel „kettős mércét alkalmaz a helyreállítási tervek engedélyezésekor”. A Ryszard Legutko és Raffaele Fitto (az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformisták csoportjának társelnökei) által aláírt közlemény név szerint említi Dacian Cioloșt, aki az „LGBTQ-direktívák” előtt meghajolni nem akaró országok „megbüntetését” kéri azon a címen, hogy nem tartják tiszteletben a „jogállamot”: „Cioloș úr megengedi magának, hogy az európaiakat jókra és rosszakra válassza szét, továbbá bűnös szándékkal vádolja a demokratikus módon megválasztott konzervatív kormányokat. Úgy gondoljuk, hogy abban a kérdésben, miszerint mely kormányok érdemlik meg a polgárok bizalmát és melyek nem, a végső döntésnek a polgárok kezében kell maradnia.” A közleményben azt is nyíltan megfogalmazzák, hogy az LGBTQ-jogok nem egyebek puszta ürügynél: „Elég a hamis mantrákból! Világos, hogy itt két teljesen különböző felfogás feszül egymásnak. Számunkra, európai konzervatívok számára minden dolgok mércéjét a jelenlegi EU-szerződések, továbbá országaink és a nemzeti demokráciák szuverenitása jelenti.”
Cristian Terheș európai parlamenti képviselő kivételével, aki csatlakozott Legutko és Fitto kollégákhoz. Szó szerint nyakig ülünk az adósságokban, semennyi terünk nem maradt a döntéshozatalra az európai koncert színpadán. A fent leírt konfliktushoz való viszonyulás ráadásul némi hátgerincet is feltételez.
Cîțu miniszterelnök letérdepeltetett bennünket, eladta a jövőnket az ország túladósítása által, a „román” Dacian Cioloș pedig rég eltörölte a határainkat, hagyományainkat és szuverenitásunkat, miáltal betérdepeltünk a sorba, lenyelünk bármely döntést, amelyet a brüsszeli „progresszívek” lenyomnak a torkunkon, amely „progresszívek” élbolyához ő maga is hozzátartozik. A két említett politikus hozzájárult ahhoz, hogy Románia ne számítson többé a szuverenitás és föderalizálás közti háborúban, ahogy ahhoz is, hogy az ország sorsát a közeljövőben (vagyis a 2024-es választásokig, amikor kifejthetjük véleményünket) bárhol eldönthessék, Bukaresten kívül.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.