// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Egyre több megye gondolja úgy, hogy ideje felturbózni a védekezést a járvánnyal szemben

// HIRDETÉS

Újabb településeket helyeztek karantén alá, és nőtt azon megyék száma is, ahol a szabadtéren is kötelező a maszk.

Nem becsülik alá a járvány terjedésének veszélyét, így több megyében is meghozták a döntést, hogy részben kötelezővé teszik a maszkviselést szabadtéren is. A megyei sürgősségi ügyekért felelős bizottságok eddig:

  • Arad,
  • Argeș,
  • Botoșani,
  • Brassó,
  • Buzău,
  • Konstanca,
  • Dâmbovița,
  • Galac,
  • Giurgiu,
  • Gorj,
  • Iași,
  • Prahova,
  • Szatmár,
  • Teleorman,
  • Vâlcea
  • és Vrancea megyékben,
  • illetve Bukarestben hoztak ez irányú döntéseket az elmúlt napokban.

Változó, hogy melyik megyében mikortól és hogyan ültetik gyakorlatba az óvintézkedést. Bukarestben például csak a belvárosi sétálóövezetben kötelező a maszkviselés, a teraszokon már nem (ebben vajon mi a logika?). Teleroman, Giurgiu és Argeș megyékben 23 órakor minden terasz zár.

A magyar közösségek által is lakott megyék közül Aradon szombattól kötelezővé teszik a maszkot a piacokon, vásárokon, állomásokon és minden nyilvános eseményen.

A megyében négy település kerül karantén alá szombattól:

  • Gurahonc,
  • Boncafalva,
  • Csigérszőllős
  • és Marót.

Az elmúlt hetekben 1045-re nőtt a megyében a koronavírus-fertőzöttek száma, pedig a megyében július elején még úgy tűnt, hogy felszámolták az összes fertőzési gócot és nem maradt egyetlen aktív eset sem. Azóta 327 új beteget regisztráltak. Jelenleg 180 személyt kezelnek kórházban, 143-at hazaengedtek.

Brassó megyében a hatóságok a turisták körében népszerű, nagyobb gyalogosforgalommal bíró útvonalakon is kötelezővé tették a maszk viselését. Észszerű döntés ez figyelembe véve, hogy már 3064-re nőtt a fertőzöttek száma, egyetlen nap alatt 71 új esetet regisztráltak.

Bár országos szinten Szatmár megyében regisztrálták eddig a legkevesebb koronavírusos megbetegedést, úgy tűnik továbbra is tartani akarják az utolsó pozíciót a járvány sújtotta megyék listáján, így szombattól itt is kötelezővé tették a maszkot a nyílt tereken, piacokon és vásárokon.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS