// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Egy település egyetlen lakójának sem kellett a méregdrágán kiépített csatornarendszer, a tolvajok viszont köszönték szépen

// HIRDETÉS

Fejlesztés romániai módra, sok-sok pénzből.

Bár gyakran szokás arra panaszkodni, hogy Romániában azért nem sikerül fejlesztéseket elérni, mert az illetékes hatóságok nem tesznek semmit, azért ez nem mindig igaz.

Előfordul olyan is, hogy a hatóságok dolgoznak, pályáznak, építkeznek.

A polgárok pedig magasról tesznek az egészre.

Így történt ez a dél-romániai Gorj megyében egy kis, Bobaia nevű faluban, amely Aninoasa községhez tartozik.

A valamivel több mint 300 lelkes településen az önkormányzat kemény pénzekből, 300 000 euróból kiépítette a csatornarendszert, hogy a házakban keletkező szennyvíz civilizált körülmények között folyjon el.

A szép, új csatornarendszer három kilométeres, és az elöljárók büszkén dőltek hátra, amikor elkészült.

Aztán azzal szembesültek, hogy hiába dolgoztak, a faluban ugyanis senkinek sem kell: egyetlen lakó sem csatlakozott a hálózatra.

Mindez már hét éve így zajlik, a csatornarendszer ott van, kiépítve, az emberek pedig továbbra is úgy szabadulnak meg a szennyvíztől, illetve az egyéb, környezetszennyező produktumoktól, ahogy eddig.

Az ok minden bizonnyal az, hogy a csatornarendszer használatáért csatornázási díjat kell fizetni, amire az emberek nem hajlandóak.

Igaz, ettől a csatornázásra még mutatkozik némi igény.

Konkrétan a tolvajok részéről.

Az illetékesek elpanaszolták, hogy egy ideje akkor sem tudnák működtetni a rendszert, ha valaki rá akarna csatlakoztatni, ugyanis több elemét ellopták.

Lába kelt például két szivattyúmotornak, és persze számos csatornafedőnek.

A tolvajok lefülelését az is hátráltatja, hogy a tisztítóállomás védelmére felszerelt térfigyelőkamera-rendszert is ellopták, így a rendőrség is csak tanácstalanul vonogatja a vállát.

Az önkormányzat most szeretné felújítani a hálózatot, hátha valaki mégiscsak szeretne azóta rácsatlakozni, ezt azonban egy időre ellehetetlenítette, hogy az adóhivatal adósság miatt zárolta a számlákat, így nem tudták az önrészt biztosítani egy esetleges uniós pályázathoz.

A döntést most bírósági úton sikerült érvényteleníteni, így arra készülnek, hogy felújíttassák a rendszert.

Ami lehet, hogy a helyi polgárokat hidegen hagyja, de a tolvajok biztosan örülnek majd neki.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS