Ha ránézünk a hivatalos statisztikai adatok alapján készített bértérképre, vagy bármilyen más, a gazdasági mutatókat megyei szinten összevető térképre, újra és újra megállapíthatjuk, hogy óriási szakadék tátong az ország egyes régiói, megyéi között. Vannak gazdag megyék, melyek vonzzák a befektetőket, gazdaságilag stabil lábakon állnak, így a nettó havi átlagfizetések is magasak, és vannak megyék, melyek gazdasági értelemben passzívak, ami persze meglátszik a fizetéseken is.

A legújabb, 2021-es statisztikák szerint országosan kemény 14%-kal nőtt az átlagbér: míg 2019 októberében 3047 lej volt, tavaly októberben elérte a 3544 lejt. A megyék közötti polarizáltság kiütközik abban is, hogy egy év alatt milyen tempóban növekednek az átlagfizetések.

Az már csak természetes, hogy Bukarestben a legmagasabbak a bérek, majd Kolozs és Temes megye következik. Érdekes adalék, hogy Bukarestben „csak” 16%-os növekedésnek örülhettek, míg Temes megyében az átlagbérek 23%-kal, Kolozs megyében 22%-kal nőttek. A Ziarul Financiar gazdasági lap megállapítja, hogy Bukarestben, Kolozsváron vagy Temesváron Spanyolországgal, illetve Portugáliával egy szinten mozognak az átlagfizetések, ehhez képest a pólus másik oldalán található, szegényebb megyékben (Teleormanban, Krassó-Szörényben és Máramarosban) átlagosan annyit keresnek az emberek, mint Ukrajnában vagy Moldovában. Hargita és Kovászna megyében sem sokkal jobb a helyzet.

Az is kiderült, hogy a világjárvány második évében Bukarestnek nem sikerült lépést tartania Temesvárral és Kolozsvárral.