// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Egy furcsa, magyaros hangzású névre keresztelt „román” bölényborjú miatt áll a román nemzetvédő bál Neamţ megyében

// HIRDETÉS

Egy természetvédelmi park magára haragította a vérrománokat, mert egy névadási akción a tolerancia jegyében hozott döntést.

Meggyűjtötték a bajukat, és magukra uszították a mélyromán érzelmű kommentelőket a moldvai Neamţ megyében található Vânători természetvédelmi park illetékesei, pedig csak annyit tettek, hogy a magyar-román közeledés jegyében kereszteltek el egy frissen világra jött bölényborjút.

A természetvédelmi parkban ez régi gyakorlatnak számít, ráadásul nem is vádolhatók azzal, hogy ne lennének román nemzeti érzelműek: a bölénybocik nevéről ugyan a nagyközönség dönthet, de

feltétel, hogy nevük a Románia országnévből származó Ro szótaggal kezdődjön.

Igen ám, de a legújabb jövevény esetében elkövették azt a hibát, hogy egy magyar javaslatot fogadtak el. A győztesként kihirdetett Hegyi Zsuzsanna amúgy egy nem létező, de érdekesen hangzó hibrid nevet talált ki: a Roleny nevet javasolta, ami egyrészt megfelel a kiírásnak, ugyanakkor az utótag a magyar bölény szóból származik – csak persze ékezetek nélkül.

Ami ugyan semmit sem jelent, és talán egy kicsit furcsán is hangzik, de legalább szimbolikusan hozzájárulhat a magyarok és románok közötti közeledéshez.

Roleny meg biztosan nem fog panaszkodni miatta.

Nem úgy a turbórománok.

A park közösségi oldalát elárasztották a felháborodott kommentek, miszerint miért nem echte román nevet találtak a kis hasított körmű patásnak, és azon poénkodnak, hogy ezzel az erővel Rolemennek vagy Rotillának is elkeresztelhették volna, sőt egy rendkívül eredeti gondolkodású kommentelőben a Horthy név is felötlött – nem mintha képes lett volna helyesen leírni.

Persze vannak olyan hangok is, amelyek örömmel fogadták a döntést, de azért a hőbörgőknek ismét sikerült megkeseríteniük a jóindulatú emberek szájízét.

Az eddigi állomány tagjai közül egyébként a bikák a következő neveket viselik: Românaşul, Rovin, Robur, Romaşcan, Ronică, Rovan és Roborn, a tehenek pedig ezeket: Rozana, Rolline, Romi, Roltea és Rovidenia.

A természetvédelmi park amúgy éppen egy

olyan programot valósít meg, amelynek célja a bölények visszahonosítása korábbi életterükben.

Jelenleg 60 ezer hektáron mintegy 50 bölény él.

Ami tényleg klassz.

A kis Rolenynek pedig ezúton kívánunk jó egészséget.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS