Egy felvétel szerint az ukránok Romániában gyártott lövedékkel is lövik az oroszokat
Bukarest eddig jótékony homályban hagyta, hogy segíti-e fegyverekkel Ukrajnát.
FRISSÍTVE - Florin Spătaru gazdasági miniszter nem erősítette meg, hogy a lövedék Romániából került Ukrajnába. Mint elmondta, vizsgálatot indítottak az ügyben, de egyelőre nincs arra vonatkozó információ, hogy Romániából szállították volna a szomszédos országba. Szerinte a lövedéken látható RO 22 felirat nem Romániára vonatkozik.
Úgy tűnik, fény derült a rejtélyre, hogy Románia szállított-e fegyvereket Ukrajnának vagy sem: egy hétfőn nyilvánosságra került felvétel tanúsága szerint egy ukrán tüzérségi eszköz román gyártmányú lövedéket használva lőtte az oroszokat.
Az Ukrajnában használt külföldi fegyvereket bemutató Ukraine Weapons Tracker nevű Twitter-oldalon bemutatott videón egy,
a Romarm fegyverüzem által 2022-ben gyártott 122 milliméteres lövedék látható
– ez magának a lövedéknek a feliratából derül ki.
Ezt egy szovjet fejlesztésű, 2SZ1 Gvozgyika önjáró tarackból lőtték ki.
#Ukraine: An uncommon look inside a Ukrainian 2S1 Gvozdika 122mm self-propelled howitzer- showing that the vehicle is loaded with HE-FRAG ammunition made by ??Romarm in 2022. pic.twitter.com/b7y7a1DJoI
— ?? Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) August 7, 2022
A Romarm közlése szerint az általik gyártott 122 milliméteres lövedéket 3,5 kilogrammos robbanófejjel látták el, összsúlya 21,76 kilogramm.
A 2SZ1 Gvozgyika önjáró tarackokat az 1970-es években fejlesztették ki, az MZ-LB páncélozott szállító jármű alvázát véve alapul.
1971-ben rendszeresítették a szovjet hadseregben, majd 1972-ben indult el a sorozatgyártása. Gyártása a Szovjetunióban 1991-ig folyt. Licenc alapján Lengyelországban és Bulgáriában is gyártották, és az egykori Varsói Szerződés tagállamai is használták – Románia 2005 után vonta ki a hadrendből hat ilyen önjáró tarackját.
Bukarest eddig nem volt hajlandó beszélni arról, hogy segíti-e fegyverszállítmányokkal Ukrajnát.
Egy idén áprilisban román kollégájával, Bogdan Aurescuval tartott sajtótájékoztatón Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sem mondott semmi konkrétumot: mint közölte, jelezték az igényeiket az EU és a NATO tagállamainak, ez alapján mindenki eldönti, hogy küld-e fegyvereket vagy sem.
Romániát mindazonáltal „baráti és nyitott” országként jellemezte.
Aurescu csak annyit mondott: nem hiszi, hogy jó, ha az ilyen dolgokról túl sok szó esik a nyilvánosság előtt.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
