Egy felvétel szerint az ukránok Romániában gyártott lövedékkel is lövik az oroszokat
Bukarest eddig jótékony homályban hagyta, hogy segíti-e fegyverekkel Ukrajnát.
FRISSÍTVE - Florin Spătaru gazdasági miniszter nem erősítette meg, hogy a lövedék Romániából került Ukrajnába. Mint elmondta, vizsgálatot indítottak az ügyben, de egyelőre nincs arra vonatkozó információ, hogy Romániából szállították volna a szomszédos országba. Szerinte a lövedéken látható RO 22 felirat nem Romániára vonatkozik.
Úgy tűnik, fény derült a rejtélyre, hogy Románia szállított-e fegyvereket Ukrajnának vagy sem: egy hétfőn nyilvánosságra került felvétel tanúsága szerint egy ukrán tüzérségi eszköz román gyártmányú lövedéket használva lőtte az oroszokat.
Az Ukrajnában használt külföldi fegyvereket bemutató Ukraine Weapons Tracker nevű Twitter-oldalon bemutatott videón egy,
a Romarm fegyverüzem által 2022-ben gyártott 122 milliméteres lövedék látható
– ez magának a lövedéknek a feliratából derül ki.
Ezt egy szovjet fejlesztésű, 2SZ1 Gvozgyika önjáró tarackból lőtték ki.
#Ukraine: An uncommon look inside a Ukrainian 2S1 Gvozdika 122mm self-propelled howitzer- showing that the vehicle is loaded with HE-FRAG ammunition made by ??Romarm in 2022. pic.twitter.com/b7y7a1DJoI
— ?? Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) August 7, 2022
A Romarm közlése szerint az általik gyártott 122 milliméteres lövedéket 3,5 kilogrammos robbanófejjel látták el, összsúlya 21,76 kilogramm.
A 2SZ1 Gvozgyika önjáró tarackokat az 1970-es években fejlesztették ki, az MZ-LB páncélozott szállító jármű alvázát véve alapul.
1971-ben rendszeresítették a szovjet hadseregben, majd 1972-ben indult el a sorozatgyártása. Gyártása a Szovjetunióban 1991-ig folyt. Licenc alapján Lengyelországban és Bulgáriában is gyártották, és az egykori Varsói Szerződés tagállamai is használták – Románia 2005 után vonta ki a hadrendből hat ilyen önjáró tarackját.
Bukarest eddig nem volt hajlandó beszélni arról, hogy segíti-e fegyverszállítmányokkal Ukrajnát.
Egy idén áprilisban román kollégájával, Bogdan Aurescuval tartott sajtótájékoztatón Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sem mondott semmi konkrétumot: mint közölte, jelezték az igényeiket az EU és a NATO tagállamainak, ez alapján mindenki eldönti, hogy küld-e fegyvereket vagy sem.
Romániát mindazonáltal „baráti és nyitott” országként jellemezte.
Aurescu csak annyit mondott: nem hiszi, hogy jó, ha az ilyen dolgokról túl sok szó esik a nyilvánosság előtt.
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Fall Sándor
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Varga László Edgár
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Sólyom István
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Szántai János
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
