Egy felvétel szerint az ukránok Romániában gyártott lövedékkel is lövik az oroszokat
Bukarest eddig jótékony homályban hagyta, hogy segíti-e fegyverekkel Ukrajnát.
FRISSÍTVE - Florin Spătaru gazdasági miniszter nem erősítette meg, hogy a lövedék Romániából került Ukrajnába. Mint elmondta, vizsgálatot indítottak az ügyben, de egyelőre nincs arra vonatkozó információ, hogy Romániából szállították volna a szomszédos országba. Szerinte a lövedéken látható RO 22 felirat nem Romániára vonatkozik.
Úgy tűnik, fény derült a rejtélyre, hogy Románia szállított-e fegyvereket Ukrajnának vagy sem: egy hétfőn nyilvánosságra került felvétel tanúsága szerint egy ukrán tüzérségi eszköz román gyártmányú lövedéket használva lőtte az oroszokat.
Az Ukrajnában használt külföldi fegyvereket bemutató Ukraine Weapons Tracker nevű Twitter-oldalon bemutatott videón egy,
a Romarm fegyverüzem által 2022-ben gyártott 122 milliméteres lövedék látható
– ez magának a lövedéknek a feliratából derül ki.
Ezt egy szovjet fejlesztésű, 2SZ1 Gvozgyika önjáró tarackból lőtték ki.
#Ukraine: An uncommon look inside a Ukrainian 2S1 Gvozdika 122mm self-propelled howitzer- showing that the vehicle is loaded with HE-FRAG ammunition made by ??Romarm in 2022. pic.twitter.com/b7y7a1DJoI
— ?? Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) August 7, 2022
A Romarm közlése szerint az általik gyártott 122 milliméteres lövedéket 3,5 kilogrammos robbanófejjel látták el, összsúlya 21,76 kilogramm.
A 2SZ1 Gvozgyika önjáró tarackokat az 1970-es években fejlesztették ki, az MZ-LB páncélozott szállító jármű alvázát véve alapul.
1971-ben rendszeresítették a szovjet hadseregben, majd 1972-ben indult el a sorozatgyártása. Gyártása a Szovjetunióban 1991-ig folyt. Licenc alapján Lengyelországban és Bulgáriában is gyártották, és az egykori Varsói Szerződés tagállamai is használták – Románia 2005 után vonta ki a hadrendből hat ilyen önjáró tarackját.
Bukarest eddig nem volt hajlandó beszélni arról, hogy segíti-e fegyverszállítmányokkal Ukrajnát.
Egy idén áprilisban román kollégájával, Bogdan Aurescuval tartott sajtótájékoztatón Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sem mondott semmi konkrétumot: mint közölte, jelezték az igényeiket az EU és a NATO tagállamainak, ez alapján mindenki eldönti, hogy küld-e fegyvereket vagy sem.
Romániát mindazonáltal „baráti és nyitott” országként jellemezte.
Aurescu csak annyit mondott: nem hiszi, hogy jó, ha az ilyen dolgokról túl sok szó esik a nyilvánosság előtt.
Most azonnal, mindent! Meg lehet-e akadályozni, hogy az online világ nulla látenciája szétverje a „valós” életet?
Fall Sándor
A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.
Nagy a munkanélküliség a fiatalok körében – mi lehet a tágabb oka ennek?
Sánta Miriám
Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.
Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?
Szántai János
Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.
„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”
Sólyom István
A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.
