Manapság, ha egy település vagy megye fejlődéséről beszélünk, sikerességi fokmérőnek azt szokták tekinteni, hogy az adott település vagy megye önkormányzata, közintézményei, vállalkozásai, civil szervezetei, gazdálkodói milyen összegeket képesek lehívni az Európai Uniótól, a leglátványosabb fejlődés ugyanis ott valósul meg, ahol minden pályázati lehetőséget megragadnak és maximálisan hasznosítanak.

Az EU-s pénzalapok lassan az egyetlen biztos befektetési forrást jelentik például az önkormányzatok számára. Ezt nem mi állítjuk, hanem szakértők mondják, akik szerint Románia olyan ütemben halad az eladósodás útján – miközben a hadseregre költi költségvetésének egy jelentős részét –, hogy egyre kevesebb pénz csurran-cseppen majd beruházásokra.

Az új költségvetési ciklusban négyszer nagyobb összeg (80 milliárd euró) áll Románia rendelkezésére, mint a 2014–2020 közötti periódusban, úgyhogy ideje lenne felzárkózni a profikhoz. Főleg, hogy Románia nagyon gyengén teljesít ezen a téren: a rendelkezésre álló összegek alig 44%-át sikerült lehívni (az EU-s átlag 49%), Magyarország, Csehország, Szlovénia és Lengyelország (52%) is lekörözi ezen a téren a románokat. Az egyes megyék közötti különbség pedig égbekiáltó.

Az egyik legszembetűnőbb adat, ha az egy főre eső pénzösszegek megyei lebontását tekintjük, hogy bár Ilfov megye jól teljesített, Bukarest a huszadik helyre sorol be (4061 lej/fő összeggel). Ennél még Tulcea, Konstanca, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szatmár és Dolj megyék is jobban teljesítettek. A sereghajtó ezen a téren Neamț, Brăila és Teleorman megye.

Némileg árnyalja a képet, ha a szerződések számát és összértékét hasonlítjuk össze megyei szinten. Kolozs megye messze a legtöbb finanszírozási szerződést kötötte az országban (456), igaz, Ilfov, Bukarest és Konstanca is nagyobb összegeket szerzett kevesebb szerződés révén. Ezen a térképen Kovászna megye lóg ki a leginkább, az ottani pályázók a legkisebb összegekre kötöttek szerződést, a sikeres pályázatok terén pedig Teleorman, Brăila és Ialomița szintjén van. Viszont ismét hangsúlyozni kell, hogy itt nem csak a megyei vagy helyi önkormányzatok pályázatairól van szó, hanem például a magánszféráról, a kis és közepes vállalkozásokról is.

Bár az előző évek adatai alapján sikerült elhinni, hogy Erdély a pályázatok terén is lekörözi a Regátot, a mostani adatok nem támasztják ezt alá. A szakértők szerint ugyanakkor pártfüggetlen, hogy melyik megye hogyan teljesít az EU-s pénzek lehívásában.