// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Durva: hosszú évekig folytathatta üzelmeit egy rabszolgatartó bűnbanda Máramaros megyében

// HIRDETÉS

Most azonban lecsaptak rájuk.

Elképesztő esetre derült fény a Máramaros megyei Lénárdfalván: egy helyi család tagjai éveken keresztül rabszolgaként tartottak, vertek és kínoztak embereket.

A bűnbandára csütörtökön csaptak le. Az ügyészek 2019-es és 2020-as bűncselekmények miatt csaptak le rájuk – persze a rendőrség segítségével –, ugyanakkor a helybeliek szerint már egy évtizede folytatták üzelmeiket.

Az ügyészség szerint a família tagjai hajléktalanokra, illetve szellemi fogyatékos emberekre vadásztak – leggyakrabban a nagybányai pályaudvaron találták meg áldozataikat –, azzal a szöveggel, hogy bizonyos háztáji, kerti munkák elvégzésére keresnek napszámosokat, akiket aztán persze jól meg is fizetnek majd.

Amikor azonban hazaértek velük, először is jól megverték őket, majd bezárták őket.

Ezt követően áldozataikat ingyen dolgoztatták. Közben rendszeresen verték őket, és nem csupán pénzt nem adtak a munkájukért, de gyakran még ételt sem.

A bűnbanda több tucatnyi szerencsétlen embert tartott rabszolgaként állati sorban.

Mint a helybeliek elmondták, ez az állapot már vagy tizenöt éve fennáll, és nem csupán az állomáson toborozták az áldozatokat, hanem más, hasonló módon eljáró bűnözőktől is „vásárolták” őket.

Azt is elárulták, hogy a család tagjai a falu lakóit is terrorizálják, rendszeresen lopják a terményt, sőt az emberek házaiba is bejárnak, és elviszik, ami megtetszik nekik.

A rendőrség pedig eddig nem tett semmit ellenük. Mint ahogy a polgármester se, aki mossa kezeit, és azt mondja: az illető család tagjai rendszeresen okoztak problémát, de azt nem tudta, hogy rabszolgatartással foglalkoznak. Állítása szerint próbálkozott a helyi közösségbe való integrálásukkal, de hiába, mert „a természetük ugyanolyan marad”.

A hatóságok eddig öt férfit vettek őrizetbe, és vittek kihallgatásra.

De könnyen megtörténhet, hogy jóval többen érintettek az ügyben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS