// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Drámai népességfogyás várható: 2100-ra legalább hétmillió lakost veszít el Románia

// HIRDETÉS

Ha csak nem történik valami isteni csoda, az ország – de Európa is – tele lesz szellemtelepülésekkel.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete rendszeresen előáll apokaliptikus jövőképet festő prognózisával, miszerint az elkövetkező évtizedekben a világ népessége óriási átalakulásokon megy át.

A legújabb előrevetítése szerint Románia 2100-ra elveszíti lakosságának jelentős részét, több mint hétmillió állampolgárt. Az aktuális népességfogyás alapján elvégzett számítógépes szimuláció kidobott egy számot: 11 877 960. Ennyi lakosa lehet 78 év múlva Romániának, a jelenlegi mintegy 19 millió helyett. A fogyatkozás folyamatos lesz: 2030-ra 18 306 092, 2040-re 17 306 604 lakossal számolnak. A nem is olyan távolinak tűnő 2050-re a jelenleginél 3 millióval kevesebben leszünk.

Az elöregedés veszélye is aggasztó mértéket ölthet. 2050-re a 60 év felettiek száma a duplájára nő, míg az évszázad végére a romániai lakosság 40 százaléka idős lesz. Hasonló jövőt jósolnak egész Európának, a vén kontinens ijesztő mértékű elöregedését tényként kezelik már hosszú évek óta.

Az elnéptelenedés jelei az Erdélyi-középhegység falvaiban már most látványos, és ebben a kommunizmus idején alkalmazott népesedéspolitikának is szerepe volt. A jobb megélhetésért a nagyobb városokba költöző lakosság elhagyatott házaik azóta is üresen állnak. Fehér megyében hatvan települést tartanak számon, ahol tíznél kevesebben élnek. Nagyon sok a szellemtelepülés, ahol már senki sem él, mivel a lakosság idősebb része meghalt, a fiatalabbak külföldre vagy fejlettebb romániai városba költöztek.

Az ENSZ prognózisa szerint a világ lakossága 2100-ra meghaladja a 10,8 milliárdot (2020-ban 7,8 milliárdan lakták a bolygót), más kontinensek lakossága ugyanis tovább fog növekedni. Afrika lakossága 2100-ra a háromszorosára nő, ezzel a legnépesebb világrész lesz. Ázsia 100 millió lakossal gyarapodik, Észak-Amerika 130 millióval. Dél-Amerika megtartja jelenlegi lakosságát.

Nem túl biztató adatsor ez, így a boldog új év elején.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS