// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Diszkrimináció-e a beoltottaknak tett engedmény? Igen, de nem. És még ennél is bonyolultabb a helyzet…

// HIRDETÉS

A diszkriminációellenes tanács elnöke szerint is fogas a kérdés, de nem beszélhetünk élből diszkriminációról.

Mindenképpen közvitára kell bocsátani, és a különféle területek szakértőinek bevonásával kell megvitatni a beoltott polgárok számára tett engedményekről (például, hogy ők szabadon járhatnak étterembe, színházba stb.) szóló terveket, hiszen ezek emberi jogi kérdéseket vethetnek fel,

nem jelenthető azonban ki élből, hogy ezek diszkriminációnak minősülnek.

Ezt Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke mondta az RFI Romániának.

A kérdés igen komplex, hiszen alapvetően két embercsoport – a beoltott, és a be nem oltott lakosok – érdekellentétét kell valahogy jogilag orvosolni, így a probléma sokféleképpen megközelíthető. A szakember szerint a fő kérdés az, hogy a tavaly májusban elfogadott 55-ös számú törvény – amely a világjárvány kezelésére ad felhatalmazást a hatóságoknak – kínál-e elegendő jogi keretet az új intézkedések bevezetéséhez.

Ilyen szempontból viszonylag egyszerű a képlet (de ehhez az egészségügyi szakértők határozott állásfoglalása szükséges): a fertőzés, fertőzőképesség szempontjából különböznek-e a beoltottak és a be nem oltottak.

Ha igen, akkor nem beszélhetünk diszkriminációról.

Adódik a következő hipotetikus eset: vajon diszkriminációnak minősül-e az, ha valaki, aki visszautasítja az oltást, holott lenne lehetősége az immunizálódásra, nem mehet be az étterembe megnézni a Hamletet, esetleg a színházba megenni az omlettet (vagy fordítva).

Asztalos válasza: elsőre nem tűnik diszkriminációnak.

Mégpedig azért nem, mert már bőven van lehetősége bárkinek az oltakozásra, nem úgy mint néhány hónapja, amikor a vakcinák száma és a lehetőségek korlátozottak voltak.

Bár az oltás nem kötelező, választhatom a különutasságot, tisztában kell lennem azonban vele, hogy

ezzel magam is veszélyeztetem azon embertársaimat, akik koruknál fogva nem kaphatnak oltást vagy akiknek bizonyos okból ellenjavallott a vakcina.

Szóval a kérdés éppen ennyire összetett, Asztalos szerint így számos peres esetre is számíthatunk majd, amikor a bíróság fogja eldönteni, hogy az adott esetben diszkrimináció volt-e, hogy egy be nem oltott személy nem ehette meg a Hamletet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS