// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Emil Boc most éppen szeretné a magyarokat: „Da-Igen” névvel szervezne multikulti fesztivált Kolozsváron

// HIRDETÉS

A városnapok és a Kolozsvári Magyar Napok mellett szükség van egy nagy közös ünnepre, mondja Emil Boc.

Nehéz követni, hogy a kolozsvári városvezetés éppen szereti vagy nem szereti a városban élő magyar kisebbséget. Egyrészt azért, mert a nyelvi jogok érvényesülését félvállról veszi, gondoljunk csak arra, olykor milyen nehezére esik magyarul is kellemes ünnepeket kívánni, vagy képtelen magyar nyelvű turisztikai táblákat kihelyeztetni legalább a városba érkező nagy számú, itt pénzt költő magyar turisták kedvéért. Másrészt, mert nagyon ritkán képes gesztus értékű meglepetésekkel szolgálni a magyarok irányába, ha a helyzet éppen azt kívánja.

Emil Boc polgármester legújabb ötlete ez utóbbi kategóriába tartozik: szerinte kell egy olyan fesztivál, mely a város román és magyar lakossága számára egyforma ünnep lehetne. Ez lenne a Da-Igen fesztivál kiindulópontja. A név nem végleges, az elöljáró azt se bánná, ha Da-Igen-Yes-Oui, c’e vrai néven futna a rendezvény, csak hogy még hangsúlyosabban érvényesüljön a multikulturális szándék (apropó, tudja valaki, hogy a város lakosságának hány százaléka francia?).

A városi tanácstestület csütörtökön már szót ejtett a lehetséges költségvetésről, Emil Boc pedig pénteken egy helyi rádió élő bejelentkezésében dobta be Da-Igen fesztiválbombát, mondván, jó volna megmutatni Kolozsvár multikulturális dimenzióit egy „érdekes és hasznos” rendezvény keretében. Az ötlet valójában Pop Iosiftól, a Transilvania Bank egyik alapítójától, az önkormányzati munkát monitorozó Helyi Civil Tanács elnökétől származik, aki először a karácsonyi kántálók körét akarta bővíteni magyar énekkarok bevonásával. A polgármester örömmel fogadta a javaslatot, és továbbgondolta a felvetést: így lett a multikulturális kántálásból multikulturális fesztivál, melyet a városnapok vagy a Kolozsvári Magyar Napok mellett szerveznének meg.

„Végső soron ez Kolozsvár, egymás által határozzuk meg magunkat, egymás mellett vagyunk, együtt növekedtünk. Igaz, hogy néha külön haragudtunk, külön örvendtünk, de most itt az ideje, hogy együtt örüljünk” – fogalmazott Emil Boc, aki bízik abban, hogy találnak egy olyan fesztiválszervezőt, aki felkarolja az ötletet.

Ön igent mondana a Da-Igen fesztiválra?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS