// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

„Csökkenteni kívánjuk a házi feladatok számát” – végre elhangzott ez a mondat, ráadásul egy erdélyi magyar iskolában

// HIRDETÉS

A kolozsvári iskolában az online órák időtartamát is csökkentik keddtől. Lehet követni a példát!

Hosszú hetekkel az online oktatás bevezetése után végre nem csak a diákoknak és a szülőknek, hanem egy iskola vezetőségének is feltűnt, hogy az iskolások napi 8-10-12 órás képernyő előtt görnyedése akkor sem vezet sehova, ha Pitagorász tételét a kovalens kötéssel és Csongor és Tündével versengve kell valahogy, ha törik, ha szakad, beleverni az otthonülők fejébe.

A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium vezetősége belecsapott a lecsóba és a tanári karral egyeztetve, próbajelleggel november 24-étől lazítani fog a poroszosnak induló, közben mindig valahogy romániaivá váló oktatási menetrenden.

Az egyik legfontosabb változtatás az, hogy a gimnáziumi osztályokban az órák legfeljebb 40 percesek lehetnek (jelenleg 50 percesek), de főleg a vizsgatárgyak esetében, míg a többi óra akár 30 perces is lehet. Az órák akár 20 perces lerövidülésével hosszabbak lesznek a szünetek, a diákok így lazíthatnak.

A középiskolai osztályokban az órák 30-45 percesek lesznek, de itt is csak a vizsgatárgyak órái tartanak 45 percet, a többi rövidebb lesz.

Szintén fontos változás, hogy csökkenteni akarják a házi feladatok számát (a hétvégeken is), sőt, tantárgyanként csak havi egy projektet lehet készíttetni a diákokkal.

Tehermentesítő megoldás az is, hogy havonta egyszer úgynevezett aszinkron tanítási napot is tartanak, amikor a diák nem az online órán vesz részt, hanem egyénileg dolgozik valamit, például esszét ír.

Sőt: a rendszeresen sportoló diákoknak az online tornaóra sem kötelező, ha bizonyítani tudják, hogy tényleg rendszeresen sportolnak, ehhez akár aktivitásmérő applikáció, videófelvétel, sportklub-igazolás is jó lesz.

A kolozsvári iskola vezetősége azt mondja, ezeket a könnyítéseket lehetővé teszik a jelenlegi törvényes szabályozások. Úgyhogy más iskolák is nyugodtan követhetik a jó példát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS