// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ceaușescu volt a legjobb román vezér 1940 óta. És ma is az lenne!

// HIRDETÉS

Ez nem egy szlogen valamelyik hazai újhullámos filmből. A hazai életből idézünk.

A történelemkönyvekben is benne van: Nicolae Ceaușescu román diktátort és nejét, Elenát 1989. december 25-én kivégezték.

Nos, a kommunista rendet visszasírók azóta minden halálévfordulón kizarándokolnak a bukaresti Ghencea temetőbe, hogy megemlékezzenek a mi jó ő jó vezérükről. Nincs ebben semmi különös, minden évben kábé ugyanazon forgatókönyv szerint zajlik a dolog: a múltimádók virágot visznek, hazafias nótákat énekelnek és verseket szavalnak. Illetve, annyi a különös benne, hogy 30 kerek év telt el a rendszerváltás óta, és most, ezen a kerek évfordulón azért az embernek picit összerándul a gyomra a hír hallatán. De el kell ismernünk: ilyenek a hagyományok. Velünk velük élnek. Vagy mi ők velük.

Az egyik gyászoló mondta a címbéli mondatot. Talán ebben sincs semmi különös. Lehet, hogy az illető (nem túl fiatal) egyén számára tényleg aranykor volt a kommunista diktatúra. Az viszont vicces, amit a riporteri megjegyzésre – miszerint elég sokan nem gondolják azt, hogy Ceaușescu lett volna a legjobb román vezér – a polgár válaszolt:

„Azoknak valaki kimosta az agyukat.”

Ilyen mondat is elhangzott: abban az időben két alapvető dolog volt: munkahely és lakás. Na, ez a két dolog ma már nincs. Ja, éhezés se volt. Meg áramszünet se. Most erre mit lehetne mondani?

Sőt, ami anno Romániából hiányzott – és itt lépünk be a szürreális mennyországba –, az egész világon hiánycikk volt: számítógépek, telefon, digitalizáció. Amit pedig valahol a glóbuszon feltaláltak, fél éven belül a mioritikus hazában is felbukkant…

Ami igazán hátborzongató: (volt) forradalmárok is felbukkannak a diktátori sírnál. Akik 1989 decemberében Ceaușescuék vérét kívánták és ilyeneket kiabáltak: Ceaușescu, most jön ez: a bőrödből cipő lesz! Ceaușescu, karácsonykor vágnak disznót, a legjobbkor! De tudjuk, változnak az idők, s az időkkel a nézetek.

Egymás közt szólván: azért örülünk, hogy a diktátorsiratók nincsenek nagyon sokan. Sőt, alig ötvenen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni
Krónika

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni

Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS