Brüsszel most alaposan beleköpött a kormány levesébe.
Mint tudjuk, az urak odafent meg akarják reformálni a nyugdíjrendszert, de természetesen úgy, hogy a merőben igazságtalan és aránytalan rendszer legnagyobb kedvezményezettjeinek (a különleges nyugdíjban részesülők) érdekei ne sérüljenek. Az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik pontja is a nyugdíjreformról szól, amelyben a kormány a bruttó hazai termék (GDP) 9,4%-ában határozta meg a nyugdíjkifizetések határértékét.
Olvasson még:
Eddig semmi meglepő.
Csakhogy van egy csavar: a speciális nyugdíjakat ide sorolták ugyan, de az államkasszát szintén jelentősen megcsapoló katonai és rendőri nyugdíjakat már nem. Ezek ugyanis az illetékesek szerint más kategóriába tartoznak, és a belügyi, illetve nemzetvédelmi minisztérium költségvetéséből állják őket.
Ám jött Brüsszel és beleköpött a levesbe.
Az Európai Bizottság rámutattak ugyanis – erről Cristian Vasîlcoiu, a munkaügyi minisztérium államtitkára számolt be a Facebook-oldalán –, hogy a katonai és rendőri nyugdíjak igenis a különleges nyugdíjak kategóriájába tartoznak, így bele kell foglalni ezeket is az országos helyreállítási tervben szereplő nyugdíjreformba.
Ez 97 ezer nyugdíjat jelent, és mintegy 5,2 milliárd lejt visz el az államkasszából. Csak a belügyminisztérium költségvetésének 22–23%-a megy el az amúgy igen korán nyugállományba vonult egyenruhások nyugdíjára.
Így aztán alaposan fel kell turbózni a bruttó hazai terméket, hogy állni lehessen a „hirtelen megnövekedett” nyugdíjköltségeket.
Az egyiknek sikerül, a másiknak nem
A hazai nyugdíjrendszer amúgy kész káosz. Jó ideje „forró téma” például a sajtóban a különleges nyugdíjak esete, amelyben elsősorban a nyugalomba vonult bírák és ügyészek, de az igazságszolgáltatásban dolgozó egyéb alkalmazottak és egykori pilóták is részesülnek. A hazai átlagnyugdíjakhoz képest pofátlanul magas juttatások – a bírák és ügyészek esetében például átlagosan 20 ezer lej fölötti összegekről beszélünk – rendszeresen kiverik a biztosítékot, de a jogi mesterkedésekben jártas igazságügyi szakik természetesen tudják, hogyan védjék meg az érdekeiket. Arról nem is jó beszélni, hogy éppen a politikum biztosított nekik annak idején ekkora nyugdíjakat, hogy lekötelezze őket, csak azóta a fagyi rendszeresen visszanyal. Januárban például – a fizetéseik emelkedése nyomán – további 20%-kal emelkedtek a bírák és ügyészek amúgy is csillagászati összegű nyugdíjai, miközben a sokszor az 1500 lejt sem elérő „kisnyugdíjasok” szemét kiszúrták egy 10%-os emeléssel. A társadalom ijesztő ütemű elöregedése miatt amúgy is egyre fenntarthatatlanabbá váló nyugdíjrendszer „megmentése” érdekében a PNL újabb felháborító lépésre készült: 70 évre akarták emelni a nyugdíjkorhatárt (ez férfiaknál jelenleg 65, nők esetében 61 és fél év), de ezt a torszülött kormánykoalícióban szintén résztvevő szocdemek (PSD) egyelőre lesöpörték az asztalról.