// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Boc máris azon parázik, hogy sérülni fognak a román nemzeti jelképek a magyar prefektus kinevezése miatt

// HIRDETÉS

Szerinte a PNL országos vezetése ezzel a döntéssel megalázta Kolozsvárt.

Ha azt gondoltuk volna, hogy a multikulturalitására elviekben oly büszke Kolozsváron már senki nem akad fenn azon, hogy milyen nemzetiségű az újonnan kinevezett prefektus, akkor az utóbbi két nap nyilatkozatai meggyőzhettek bennünket arról, hogy tévedtünk. Erdély fővárosában a jelek szerint nem lehet magyarként kormánymegbízotti tisztséget szerezni anélkül, hogy nem csapjanak fel a funari időket idéző régi reflexek. Alin Tișe Kolozs megyei tanácselnök szerdai dühkitörése után Emil Boc kolozsvári polgármester is felszólalt az ellen, hogy Bukarest engedett az RMDSZ-nek, és Tasnádi Szilárdot nevezte ki prefektusnak.

Mindebből rögtön arra asszociált, hogy ezentúl sérülni fognak a román nemzeti jelképek, így azonnal felvette a román nemzeti jelképeket mindenáron megvédő, harcos pózt mondván, semmilyen kisiklást nem fog tűrni a prefektustól (mintha legalábbis Tasnádi máris azon ügyködne, hogy kitűzze a magyar zászlót a kolozsvári kormányépületre).

Boc az egyik helyi rádiónak nyilatkozva adott hangot felháborodottságának, mert a PNL országos vezetése gúnyt űzött a kolozsvári szervezetből, megalázva ezzel Kolozsvárt. Tetszik vagy nem tetszik, Kolozs megye mindig is a legtöbb szavazatot hozta a Nemzeti Liberális Pártnak, ez a gesztus pedig azoknak a tagoknak az arculcsapását jelenti, akik jóhiszeműen dolgoztak a pártért – fogalmazott. Elismerte, hogy ilyesmi gyakran előfordul a politikában, „de attól még fáj”, tette hozzá.

Az új prefektus kapcsán azt ígérte, figyelni fogja, hogy tartsa tiszteletben a törvényt, főleg a nemzeti jelképekre vonatkozóan. Ugyanakkor együtt fog működni vele, mert szerinte Kolozsvár azért tart ott, ahol, mert az „ego” helyett az együttműködés „ökoszisztémája” mentén zajlik a munka. Végül elmondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy a város ne veszítse el ezt a fajta együttműködési rendszert, tartsa meg az európai dimenzióját, legyen egy másfajta normalitás.

Mintha a magyar prefektus kinevezése mindezt veszélybe sodorta volna…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS