// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Boc kedvenc nemzetközi fesztiváljára csak 15 százaléknyi külföldi jött Kolozsvárra

// HIRDETÉS

Igaz a résztvevők nagyobbik része így sem Kolozs megyei volt. És jó sok pénzt költöttek el az Untold 4 napja alatt.

A végleges statisztikák szerint az idén a 4. járványhullám dacára is megszervezett Untold résztvevőinek mindössze a 15%-a volt külföldi. Igaz ez sem elhanyagolható szám, hiszen a 4 napos fesztiválon összesen 265 ezren vettek részt,

ennek a 15%-a pedig csaknem 40 ezer embert jelent.

Ők ráadásul több mint 100 (!) külföldi országból érkeztek a kincses városba, többek között Németországból, Franciaországból, Nagy-Britanniából, Lengyelországból, Magyarországból, Olaszországból, Izraelből, az Egyesült Államokból, Argentínából, Japánból és Brazíliából.

A fesztiválozók 25%-a Kolozs megyéből, a maradék 60% pedig szerte az országból jött Kolozsvárra.

A város utálva szeretett fesztiválját a szokásos indokok mellett idén azért is sokan kritizálták, mert a járvány dacára is megszervezték, a résztvevők ráadásul nagyrészt maszk és távolságtartás nélkül bulizták végig az egészet. Ám a számok azt is megmutatták, miért az Untold Emil Boc polgármester kedvenc fesztiválja, és miért ragaszkodott annyira a megszervezéséhez, a vendégek ugyanis nemcsak a szervezőknek, hanem a városnak is szépen tejeltek.

Átlagosan fejenként 175 eurót költöttek el ugyanis szállásra, furikázásra, evésre-ivásra, és egyéb vásárlásokra,

így összesen mintegy 35 millió euróval gazdagodott a város alig néhány nap alatt.

És ami jó a vállalkozóknak, az a városházának is jó, hiszen adóznak a megkeresett pénzből szépen. Ráadásul a pénzüket elköltő résztvevők is elégedettek voltak, amiért eljuthattak az egyetlen nagy európai fesztiválra, amit idén a járvány ellenére is megszerveztek – tehát mindenki jól járt.

Hogy ez a nagy kollektív boldogság mekkora nyomot hagy a járványgörbén, az még ezután fog kiderülni, mindenesetre a nemzet mikrobiológusa, Alexandru Rafila máris letolta finoman Bocot a könnyelműségéért.

De, ahogy mondani szokták, a pénz beszél, a kutya ugat. A mikrobiológus meg csak mikrobiológus.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS