// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Bírótársaikkal védetnék meg a bírói extranyugdíjakat a bírák

// HIRDETÉS

Miután a parlament eltörölte a különleges juttatásokat.

Nagyon nincs ínyükre a bíráknak, hogy a parlament hosszas hezitálás után úgy döntött: eltörli a bírák és ügyészek különleges nyugdíját, így elvileg a jövőben be kell érniük azzal a juttatással, amely az általuk befizetett nyugdíjbiztosítás alapján jár majd nekik.

A legfelsőbb bíróság most úgy tett, mint az első osztályos, akit megvertek az osztálytársai, és a négy évvel nagyobb bratyóhoz fordul, hogy az cserében verje meg azokat, akik őt bucira verték: szerdán úgy döntött, az alkotmánybírósághoz fordul, azt kérve, hogy az alkotmánybírák vizsgálják meg, megfelel-e az alaptörvénynek, ha visszavonják tőlük az extra juttatást.

A képviselőház kedden 247 támogató szavazattal fogadta el a különnyugdíjak eltörlését célzó jogszabálytervezetet.

Alina Corbu, a legfelsőbb bíróság elnöke még a tavalyi év végén aggódott egy sort a speciális nyugdíjak eltörlése miatt, és kijelentette: minden alkotmányos eszközt megragadnak az igazságügyi hatóság védelmére és függetlenségének biztosítására.

Ami nagyon szép, csak az nem egészen világos, mennyivel lesznek kevésbé függetlenek a bírák, ha pályafutásuk befejezése után ugyanolyan rendszerben kapják a nyugdíjukat, mint az egyszerű halandók. Különös tekintettel arra, hogy a politikum éppen azért szavazta meg az extranyugdíjakat, hogy lekötelezze a bírákat és az ügyészeket.

Minden esetre most nagyon beindult a gépezet, és a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) vezetői csütörtökre találkát kértek Klaus Iohannis államfőtől, hogy neki is panaszkodjanak egy sort.

Mondjuk, lehet, hogy fölösleges, hiszen az extranyugdíjra az alkotmánybírák is jogosultak.

Mert hát nem akarunk rosszindulatúak lenni, de ilyen körülmények között nagyjából egyesélyesnek tűnik, hogy a kilenc zord taláros, az alkotmányos rend rendíthetetlen őre hogyan dönt majd.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS