// 2026. szeptember 18., péntek // Diána
Az üzlet az üzlet

Bejött a vidék, aztán legördült a roló – interjú Fancsali Ernővel, a bezárásra kényszerült gazdabolt tulajdonosával

// HIRDETÉS

Három és fél évig működött a helyi termelők boltja Kolozsváron, de a járványhelyzet, az utána következő kaotikus időszak, majd a polgármesteri hivatal felelőtlensége gyakorlatilag tönkretette az üzletet. A csalódott vállalkozóval a hogyantovábbról beszélgettünk.

Rossz hírt kaptak december közepén a tudatos vásárlásra törekvő kolozsváriak és környékbeliek, illetve azok, akik fontosnak érezték az erdélyi őstermelők támogatását: három és fél év után lehúzta a rolót a Bejön a vidék boltja, ahol elsősorban gazdák által előállított, vegyszerektől és felesleges adalékanyagoktól mentes élelmiszeripari termékeket lehetett vásárolni. Bár a hiánypótló gazdabolt köré rövid időn belül hűséges vásárlói közösség gyűlt össze, a járványhelyzet, majd az utána következő kaotikus időszak, aztán a kolozsvári polgármesteri hivatal felelőtlensége gyakorlatilag tönkretette az üzletet. A Bejön a vidék ötletgazdája és üzemeltetője belefáradt a küzdelembe, pár hete véget vetett a kínlódásnak, de közben már a folytatás lehetőségeit keresi. Fancsali Ernővel beszélgettünk.

Első ránézésre sikertörténetnek nevezhető a 2016-ban indult és havonta jelentkező, Bejön a vidék nevet viselő mezőgazdasági és élelmiszeripari kézművesvásár, melynek szintén te vagy az ötletgazdája. Három évvel később, a vásár továbbgondolásaként nyitottad meg a boltodat. Megérte?

Már az elején is pontosan tudtam, hogy nem ez lesz a nagy nyereséggel kecsegtető álombiznisz. Amikor 2016-ban elindítottuk a vásármozgalmat, hamar kiderült, hogy van igény ilyesmire, Kolozsváron is kialakult, és folyamatosan bővül egy olyan vásárlóközösség, amely a nagyüzemi élelmiszerek helyett a gazdák termékeit keresi. Azóta már több mint 50 vásárt tartottunk, ezeken átlagban tizenöt árus van jelen. Az volt a cél, hogy a kolozsvári közösségnek minőségi termékeket kínáljunk, és egy biztos bevételt biztosítsunk a gazdáknak, ugyanakkor népszerűsítsük a helyi termékeket is.

2019-ben döntöttem úgy, hogy a havi vásár már nem elegendő, napi szinten elérhetővé kellene tenni ezeket a termékeket, és bővíteni kell a kínálatot. Még abban az évben, júniusban megnyílt a bolt Kolozsvár belvárosában. A nyitás óta 3-400 termelő portékája került a polcokra. Döntő többségben hazai, de egy adott ponton magyarországi termékek is bekerültek a kínálatba. Azt kell mondjam, hogy a bolt önfenntartóvá vált már az első év után. A belvárosi helyszínválasztás szimbolikus volt, fontosnak éreztem, hogy a központban legyen, elérhető helyen. Sajnos jött a járványhelyzet, amely számunkra is egy nehéz időszak volt, ezt alternatív megoldásokkal tudtuk áthidalni. Például előrendelt csomagokat készítettünk a hűséges vásárlók igénye szerint. Gyakorlatilag nem lett több vásárlónk, de nőtt a vásárlások mértéke, az összege.

Így utólag jó döntésnek érzed, hogy a központban végül egy viszonylag eldugott helyen béreltél üzlethelyiséget, amely a Minorita (Hermann Oberth) utca felől közelíthető meg?

Nem volt keretünk jobbra, ezért egy eldugottabb helyet találtunk a központban, ami – mint utólag kiderült – hosszú távon meg is pecsételte a boltnak a sorsát. Az üzletnek helyet adó udvar lakói sem nagyon értékelték, hogy kereskedelmi tevékenység zajlik a szomszédjukban. Épp ezért nagyon sokszor gáncsoskodtak, akadályoztak. Úgy tűnt, nem véletlenül látogatott el hozzánk kétszer a fogyasztóvédelem, s mindkét alkalommal meg is bírságoltak. Aránytalanul nagy büntetést róttak ki, összesen 40 ezer lej értékben – egyiket egy házi sütemény, másikat házi pálinka miatt –, ekkora bírságokat csak a szupermarketek szoktak kapni. Valahogy kifizettük, de nagyon megviselte a boltot.

Általában nyáron szokott gyengébb lenni a forgalmunk, de tavaly reménykedtünk, hogy őszre összekapjuk magunkat, berendeltünk egy csomó terméket, aztán szeptemberben egyik napról a másikra felásták a teljes utcát, és hiába bíztunk abban, hogy év végére befejeződik a munkálatok első szakasza, vagy valamilyen formában járhatóvá teszik az utcát, ez nem történt meg, így az elmúlt időszak 80%-os visszaesést hozott. Közben persze az áremelkedések is jócskán megtizedelték a vásárlók számát.

Zárás után: Fancsali Ernő félig üres polcok közt tervezi a következő lépést

Nyilván nem tudhattad előre, hogy az utca felújítása ennyire elhúzódik, s azt sem, hogy ez ilyen szinten áthúzza az üzleti terveid. Kaptál egyáltalán időben tájékoztatást az önkormányzattól arról, hogy nagyszabású útfelújítások kezdődnek a környéken, hogy felkészülhess erre?

Semmilyen tájékoztatást nem kaptam időben, sem én, sem a környékbeli kereskedelmi egységek tulajdonosai, én egy nappal korábban a rádióból értesültem arról, hogy elkezdődnek a munkálatok. Ha ezt korábban tudom, akkor szeptember végén bezárjuk a boltot, és kész. Tudtunk arról, hogy ezek a munkálatok valamikor elkezdődnek, de a konkrét dátumot sosem tudtak mondani nekünk. S mivel mindez váratlanul érintett, mi feltöltöttük áruval a készletet a jónak ígérkező őszi szezonra, így nem tudtunk hirtelen bezárni. Valahogyan ki kellett üríteni a boltot.

Nem számíthatunk kártérítésre, valószínűleg még elnézést sem fognak kérni tőlünk, érintettektől, de hát ezt kétségkívül jobban le lehetett volna kommunikálni. Nincs könnyű helyzetben egyetlen környékbeli bolt sem, nem a Bejön a vidék az egyetlen, amelynek be kellett zárnia. Az a legszomorúbb az egészben, hogy ölbe tett kézzel kellett mindezt végignézni, s hogy semmit nem tehettünk. Megértem, nyilván, hogy fontos felújítani ezeket az utcákat a város szívében, csak az a baj, hogy ezek a munkálatok nagyon elhúzódnak, és közben vállalkozások mennek tönkre.

Ha bejön a kotrógép: nehéz sorsra jutottak a Minorita (Hermann Oberth) utcában működő boltok

Fel sem merült, hogy a Bejön a vidék máshová költözzön, egy könnyebben megközelíthető helyszínre?

Az üzlethelyiségek tulajdonosai – látva azt, hogy a vállalkozások egyszerűen nem bírják már – elengedték a bérleti díj felét. Nem tudom, hogy ez másoknak mekkora segítséget jelent, számunkra azt jelenti, hogy fenn tudjuk tartani a helyet, míg újra meg tudjuk nyitni a boltot. Én még mindig reménykedem abban, hogy erre nyáron sor kerülhet. Persze kereshettem volna más helyszínt is, de ezt megszerettem, minden hátrányával együtt – rendezetlen udvar, némileg eldugott helyszín, barátságtalan lakók –, és bízom benne, hogy az utca felújításával jobbak lesznek a kilátásaink.

Tehát abban bízol, hogy decemberben csak egy fejezet zárult le a bolt történetében. De mi történik addig, míg újra lehetőség lesz nyitni? És hogyan lehet életben tartani a kapcsolatot a korábbi beszállító gazdákkal?

Ki kell találnom egy alternatívát, nem kizárt, hogy a házhoz szállítás lesz a következő lépés. Itt két opció merült fel: vagy mi magunk fogjuk az árut házhoz szállítani, vagy együttműködünk majd egy futárszolgálattal, de ezt még nem döntöttem el, nem szeretném elsietni. De azt sem zárom ki, hogy végül feladjuk ezt a helyszínt és nyitunk egy újat. Én úgy érzem, hogy nagyon jó kapcsolat alakult ki a beszállítóinkkal, és kölcsönösen megértjük egymást a jelenlegi helyzetben. Bízom benne, hogy amikor újrakezdjük az együttműködést, a korábbi beszállítók 80 százalékát meg tudjuk tartani.

Sokan tudják, érzik, hogy silány minőségű áruval vannak tele a piacok, áruházak. S bár a helyi termelők áruja rendszerint jobb minőségű, mint az importáruk vagy a nagybani kereskedésekben kapható termékek többsége, a gazdák mégis folyamatosan krízishelyzetben vannak, egyre nehezebb számukra a termékértékesítés. Orvosolható még a probléma? 

Magam is érzem a gazdák körében, hogy az elmúlt 5-6 évben mennyire változott a hangulatuk. Mindenki közel áll ahhoz, hogy feladja. Egyszerűen olyanok a körülmények, hogy ebben a versenyben segítség nélkül nem tudnak helytállni, és azt látom, hogy ebben az országban továbbra sem prioritás az, hogy a helyi termékeket népszerűsítsék. A piacokat a viszonteladók uralják, akik egyszerűen kiszorítják az őstermelőket.

A hatóságoknak az lenne a dolguk, hogy támogassák a hazai kistermelőket, de nem csak úgy, hogy külön piacokat biztosítsanak számukra, hanem a termelési folyamatban is segíteni kellene, például állandó tanácsadással. Minden egyes nagyáruházban láthatunk helyi termékeket, de ezek legtöbb esetben silány minőségűek – ezzel is csak rontják a jó minőségű árut kínáló termelők hitelét. A bolt nyitásakor az volt a cél, hogy a helyi gazdák terméke legyen jó, és méltóképpen reprezentálja ezt a műfajt – ezért is alakult ki egy kompakt klienskörünk, mert minden egyes termékünk a maga kategóriájában a legjobbak közt volt. Mindenből megpróbáltuk a legjobbat nyújtani, és egy olyan terméskártyát összehozni, ami miatt érdemes hozzánk betérni, s hogy a nap végén a beszállító termelő és a kliens is elégedett legyen. Sajnálnám ezt elengedni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült
Székelyhon

Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült

Gázrobbanás történt kedden egy húsipari üzem füstölőjében, Csíkmindszenten. A robbanást nem követte tűz, azonban két ember égési sérüléseket szenvedett.

// még több főtér.ro
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS