// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Barátságtalan drótkerítéssel választják el az oltottakat az oltatlanoktól a Kauflandban – kiakadtak a fogyasztóvédők

// HIRDETÉS

Már a német nagykövetségnél és a diszkriminációellenes tanácsnál is bepanaszolták az áruházláncot a különös intézkedés miatt.

Rendesen kiakasztotta vásárlóit és a fogyasztóvédelmi szervezeteket a Kaufland német áruházlánc: romániai boltjainak bejárataihoz építkezéseknél használatos drótkerítéseket helyeztek kiországszerte, így

a zöld igazolvánnyal rendelkező beoltottak és az oltatlanok külön ajtón, majd külön „folyosón” juthatnak be vásárolni.

Az enyhén szólva sem barátságos megoldásra reagálva az APC fogyasztóvédelmi egyesület egyenesen a német nagykövetségig szaladt panaszával, szerintük az intézkedés minimum sértő és diszkriminatív a vásárlókra nézve, arról nem is beszélve, hogy járványvédelmi szempontból teljesen logikátlan. Nyílt levelükben azt írják,

a kerítéses elválasztás a vásárlóknak inkább a berlini falat juttatja eszébe.

A fogyasztóvédelmi szervezet az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot (CNCD) és persze a Kaufland romániai vezérkarát is megkereste panaszával. Az Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport egy Facebook-bejegyzésben egyenesen birkaelválasztó rácsnak nevezi a kerítést, aminek használatával

„embertársainkat terelik, mint marhát a vágóhídra”,

majd a végén még a járványvédelmi szabályokat állandóan ellenző román ultranackó pártot is megemlítik. „Legyen elég a megkülönböztetésből (…), ellenkező esetben segítséget kérünk az egyetlen olyan párttól, amely kiáll a román állampolgárok mellett, a hazájuk mellett, azaz az AUR-tól!”

Bár hivatalos magyarázat még nem érkezett az áruházlánctól, a furcsa megoldás mögött az állhat, hogy a Kaufland üzletcsarnokaiban a szupermarketbe oltási bizonylat nélkül is be lehet sétálni (mert létfontosságúnak számít, ugye), de a létesítmények legtöbbjében, ugyanabban a légtérben cipőbolt, cukrászda, trafik és gyógyszertár is működik, ahová viszont csak zöld igazolvánnyal lehet belépni (az ilyen patikák esetében épp amiatt, mert bevásárlóközpontban van).

Ettől függetlenül a külön bejáraton érkező oltottak és oltatlanok amúgy is simán találkozhatnak a szupermarket polcai közt...

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS