// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Bár nem halad fénysebességgel az oltási kampány, Románia egész jól áll a beadott oltások terén

// HIRDETÉS

Mind világ, mind EU-szinten.

Ahhoz képest, hogy néha akadozik a portál, amelyen koronavírus elleni oltásra jelentkezhetnek a jogosultak, és vakcinából sincs sok, egész jól áll Románia abból a szempontból, hány embert sikerült eddig immunizálni a kórokozóval szemben.

Ráadásul világ- és európai uniós szinten is. Sőt úgy, hogy az adatok a január 17-éig beadott oltásokat tartalmazzák, vagyis nincs bennük az a több mint 30 000 vakcina, amelyet hétfőn adtak be Romániában.

A Bloomberg statisztikája szerint Románia világszinten a 18., az EU szintjén pedig a 6. helyen áll.

Az első az Egyesült Államok 14,3 millió beadott oltással, a második Kína tízmillióval, majd az EU következik 5,2, illetve Nagy-Britannia 4,3 vakcinával.

Az EU-tagállamok közül Olaszország áll az élen 1,1 millió beoltott személlyel, a következő Németország több mint egymillióval, a harmadik Spanyolország mintegy 769 000-rel, a negyedik Lengyelország 457 303-mal, az ötödik Franciaország 422 127-tel, míg Románia 205 060-nal áll a hatodik helyen – de mivel ezek korábbi adatok, valójában már ennél is többet adtak be: hétfő estig 233 288 személyt oltottak be az országban.

A beoltott polgárok arányát tekintve ugyanakkor más a sorrend.

Az első helyen Izrael áll: a zsidó államnak már a lakossága 25,9 százalékát sikerült beoltania, a második az Egyesült Arab Emírségek 17,5-tel, Bahrein a lakosság 9,5 százalékát immunizálta, Nagy-Britanniában 6,45 százalékos az arány, míg az Egyesült Államokban 4,36.

Romániában már a lakosság több mint 1 százalékát beoltották, ugyanakkor vannak olyan országok, ahol az oltottsági arány még 1 százalék alatt van.

Mint ismeretes, Romániában pénteken kezdődött el az oltási kampány második köre, amelyben a 65 év fölötti időseket, a krónikus betegeket és a stratégiai fontosságú ágazatok dolgozóit oltják be.

Az érintettek között az állami vezetők is ott vannak – kedden Anca Dragu, a szenátus, és Ludovic Orban, a képviselőház elnöke is beadatta magának a vakcinát (mint az képünkön is látható), miután Klaus Iohannis államfő már pénteken, Florin Cîțu miniszterelnök pedig szombaton beoltatta magát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS