Jászvásár polgármestere, Mihai Chirică két nappal ezelőtt büszkén írta ki a Facebook-ra, hogy tessék, megérkezett az első két, vadiúj lengyel villamos, hurrá!

A lengyel szerződést amúgy 2020-ban kötötte meg a város, összesen 16 darab PESA típusú villamosra. A szerződés értéke kábé 33,1 millió euró, ami azt jelenti, hogy egy darab járgány olyan 2,06 millió euróba kerül.

Igen ám, de akadt egy kis probléma. Mégpedig az, hogy a város egyes részein a járdaszigetek, ahol az utasok fel- meg leszállnak a villamosról, nem alkalmazkodtak maguktól az új, alacsonyabb és szélesebb kocsikhoz. Ez magyarán azt jelenti, hogy hiába röppentek be az első villamos-fecskék a városba, még próbaútra sem lehet indítani őket, ugyanis sok helyen túl magasak és szélesek a renitens járdaszigetek. És ha ez még mind nem elég, kiderült az is, hogy a járdaszigetek védőtetői is veszedelmesen kilógnak, vagyis még ha a szegélyek jók is lennének, az új villamosok simán beléjük akadnának.

A cikk írása közben hallom nagyváradi kollégámtól, hogy 2008 táján, amikor a Siemens ULF-villamosok megérkeztek Nagyváradra, kísértetiesen hasonló problémába ütköztek az illetékesek, a szó szoros értelmében.

Valakik tehát megfeledkeztek vagy éppen vállat vontak, amikor megkapták a pályára állítandó járgányok vonatkozó paramétereit. Nem baj, megjönnek és akkor majd átalakítjuk a járdaszigeteket. Ráérünk. Jászvásáron egyébként éppen így magyarázzák a kialakult helyzetet: nincsenek nagy problémák, hamar megoldják őket és akkor máris indulhatnak az új gépek. Erre mondják, hogy minden jó, ha vége jó!