// 2026. október 9., péntek // Dénes

Az ügyészek azért ejtették a vádakat a szétvert tüntetés ügyében, mert a szétvert tüntetők sem voltak ártatlan bárányok

// HIRDETÉS

Ez áll legalábbis a DIICOT indoklásában.

A két évvel ezelőtt, augusztus 10-én szétvert kormányellenes tüntetés résztvevői sem voltak teljesen ártatlanok – ezt mondja a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) indoklásában, amellyel azt támasztják alá, miért zárták le vádemelés nélkül az ügyet.

Mint megírtuk, a DIICOT szerdán közölte, hogy sem a tüntetés szervezői ellen nem indokolt a vádemelés államcsínykísérlet miatt, sem a csendőri vezetők ellen hivatali visszaélésért.

Egyedül a tüntetőket súlyosan bántalmazó csendőrök ügyében folytatódik a vizsgálat – ezt viszont átadták a katonai ügyészségnek.

Az ügyészség szerint a békés tüntetők sem voltak annyira békések, és erkölcsi felelősség terheli őket, mivel közösséget vállaltak az agresszív tüntetőkkel.

Mint ismert, a külföldön élő románok által szervezett kormányellenes tüntetésen a tüntetők egy része egyszer csak kövekkel és üvegekkel kezdte dobálni a csendőröket.

Sőt az agresszívabb tüntetők össze is csaptak a rendfenntartó erőkkel, amelyek könnygázzal és gumibottal próbálták visszaverni őket.

Az egész végül káoszba fulladt, a csendőrök pedig jóformán válogatás nélkül vertek végig mindenkit, akit értek.

A DIICOT szerint az elvileg vétlen tüntetők maguknak keresték a bajt.

Nem határolódtak el ugyanis agresszív társaiktól, és nem vonultak vissza, amikor a csendőrök erre szólították őket.

Ehelyett láthatóan jól szórakoztak azon, hogy a csendőröket verik, sőt szidták is a rendfenntartó erőket.

Mi több: miattuk nem tudták kiemelni a tömegből az agresszívan viselkedő tüntetőket, mivel akadályozták a csendőröket.

Ennek eredményeként az ügyészségi indoklás megállapítja: azok is erkölcsileg felelősek a történtekért, akik nem támadtak ugyan a csendőrökre, de bátorították azokat, akik igen.

Ezért aztán a csendőrök által megvert járulékos áldozatok egy része nem tekinthető egyben ártatlan áldozatnak is.

Most már mindent értünk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS