// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Az ügyészek azért ejtették a vádakat a szétvert tüntetés ügyében, mert a szétvert tüntetők sem voltak ártatlan bárányok

// HIRDETÉS

Ez áll legalábbis a DIICOT indoklásában.

A két évvel ezelőtt, augusztus 10-én szétvert kormányellenes tüntetés résztvevői sem voltak teljesen ártatlanok – ezt mondja a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) indoklásában, amellyel azt támasztják alá, miért zárták le vádemelés nélkül az ügyet.

Mint megírtuk, a DIICOT szerdán közölte, hogy sem a tüntetés szervezői ellen nem indokolt a vádemelés államcsínykísérlet miatt, sem a csendőri vezetők ellen hivatali visszaélésért.

Egyedül a tüntetőket súlyosan bántalmazó csendőrök ügyében folytatódik a vizsgálat – ezt viszont átadták a katonai ügyészségnek.

Az ügyészség szerint a békés tüntetők sem voltak annyira békések, és erkölcsi felelősség terheli őket, mivel közösséget vállaltak az agresszív tüntetőkkel.

Mint ismert, a külföldön élő románok által szervezett kormányellenes tüntetésen a tüntetők egy része egyszer csak kövekkel és üvegekkel kezdte dobálni a csendőröket.

Sőt az agresszívabb tüntetők össze is csaptak a rendfenntartó erőkkel, amelyek könnygázzal és gumibottal próbálták visszaverni őket.

Az egész végül káoszba fulladt, a csendőrök pedig jóformán válogatás nélkül vertek végig mindenkit, akit értek.

A DIICOT szerint az elvileg vétlen tüntetők maguknak keresték a bajt.

Nem határolódtak el ugyanis agresszív társaiktól, és nem vonultak vissza, amikor a csendőrök erre szólították őket.

Ehelyett láthatóan jól szórakoztak azon, hogy a csendőröket verik, sőt szidták is a rendfenntartó erőket.

Mi több: miattuk nem tudták kiemelni a tömegből az agresszívan viselkedő tüntetőket, mivel akadályozták a csendőröket.

Ennek eredményeként az ügyészségi indoklás megállapítja: azok is erkölcsileg felelősek a történtekért, akik nem támadtak ugyan a csendőrökre, de bátorították azokat, akik igen.

Ezért aztán a csendőrök által megvert járulékos áldozatok egy része nem tekinthető egyben ártatlan áldozatnak is.

Most már mindent értünk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS