Egyszerűen képtelenek vagyunk elhinni, hogy az Országos Adóhatóság (ANAF) nem tud túladni azon a négykerekű szépségen, amelyen Nicolae Ceauşescu, Románia fasiszta-kommunista diktátora furikázott a daliás nyolcvanas években.

Az adóhivatal hosszú hónapok óta próbálja árverésen értékesíteni a különleges ARO 304-est, azonban eddig nem jelentkezett rá vevő.

Ami minden bizonnyal a meglehetősen magas kikiáltási árnak tudható be – ezért aztán most a korábbi kikiáltási árhoz képest mintegy 30 ezer lejjel olcsóbban, potom 103 125 lejért hirdetik meg az autócsodát.

Az 1977-ben gyártott ARO 304-es terepjáró egyedi: összesen hat ilyen jármű készült a diktátor számára, de nem egyformák.

A most az adóhivatal nyakán maradt járműben például a sorozatgyártás során a gyárból kikerült modellekben rendszeresített szabvány alkatrészek csupán 30 százaléka található meg.

Az első fényszórók például eredetileg az U650M traktorokat díszítették, míg a hátsókat az Oltcit Club személygépkocsik számára gyártották eredetileg.

A jármű hosszabb az átlagos ARO-knál, és a belmagassága is nagyobb.

Az autót egy 2,5 literes, L-25-ös benzinmotor hajtja, és kimondottan városi furikázásra tervezték, vagyis hegyi utakon nem igazán lehet csapatni vele.

Nagy súlya miatt ugyanis még az óránkénti 90 kilométeres sebességét is nehezen éri el, akinek pedig volt alkalma vezetni, úgy jellemezte: úgy mozog, mint egy platós teherautó.

A diktátor bukása után a terepjárók a kormányőrség (SPP) tulajdonába kerültek, amely 2002-ben elárverezte őket.

Az egyik egy kétes hírű üzletember, Ovidiu Tender tulajdonában került, a másikat pedig az ARO gépkocsigyár szerette volna megvásárolni, de nem fizetett időben, így az autó egy bolgár állampolgárhoz került, aki példásan felújíttatta.

Az adóhivatal birtokába úgy került egy példány, hogy Tendert pénzmosás miatt év szabadságvesztésre ítélték, vagyonát pedig lefoglalta az adóhatóság.