A koronavírus-járvány okozta egyik legnagyobb probléma a hagyományos oktatás ellehetetlenülése: hónapok óta zárva vannak az iskolák, a diákok pedig otthonról, online vesznek részt az órákon.

Már akinek van internet-hozzáférése.

Ez pedig mind a diákok, mind a tanárok, mind pedig a szülők idegeit megviseli.

Arról nem is beszélve, hogy az oktatás hatékonyságát is kérdőjelessé teszi.

Bár sokan abban reménykedtek, hogy a téli szünidő végén, január 11-én ismét megnyithatnak az iskolák, Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter lehűtötte a kedélyeket, és néhány nappal ezelőtt azt mondta: február 8-a, a második félév kezdete lehet az iskolák megnyitásának napja.

Azóta viszont némileg árnyalta az álláspontját.

Hétfőn este arról beszélt: a minisztérium átiratot küldött az összes megyei tanfelügyelőségnek és az egyetemeknek, hogy felmérje, milyen mértékben hajlandóak beoltatni magukat a pedagógusok és az oktatási intézmények kisegítő személyzetének tagjai, akik várhatóan az egészségügyi dolgozók után, a második körben kerülnek sorra.

Az eredményt január 15-éig várják.

Ezt követően pedig többek között ezen felmérés eredményét is figyelembe veszik, amikor az oktatási intézmények megnyitásának időpontjáról döntenek.

De persze nem ez az egyetlen tényező.

Azt is megvizsgálják, hogyan alakulnak a járványadatok a téli vakáció után – az erre vonatkozó adatok szintén január 15-re lesznek hozzáférhetőek.

És persze az is fontos szempont, hogy addig hogyan alakul az oltási kampány.

Cîmpeanu most azt mondja: minden forgatókönyv lehetséges, vagyis elfordulhat, hogy úgy döntenek: az alacsonyabb fertőzöttségi rátájú településeken már február 8-a előtt megnyithatnak az iskolák, de az is lehet, hogy csak bizonyos évfolyamokat engednek vissza az iskolapadokba.

Például az alsó tagozatosokat és a végzős évfolyamokat.

Ehhez azonban meg kell várni az összes szükséges adatot, és az egészségügyi szakemberek véleményét is ki kell kérni.

Január 15-e után majd többet tudunk.

Addig meg lehet reménykedni.