// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Az egészségügy-miniszternek gőze sem volt róla, mi áll az általa vezetett tárca rendeletében

// HIRDETÉS

De aztán bocsánatot kért, és megígérte, hogy enyhítenek az elhunyt fertőzöttek temetésével kapcsolatos szabályokon. A papok és hozzátartozók ezentúl az intenzív osztályra is bemehetnek.

Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter épp arról beszélt, hogy enyhítenek a Covid–19-ben elhunyt személyek temetésével kapcsolatos igen szigorú szabályokon, amikor

kiderült, hogy azt sem tudja, mik a szabályok.

Egy újságírói kérdésre reagálva ugyanis azt állította, hogy sosem volt olyan rész a korábbi miniszteri rendeletben, ami leszögezte, hogy a fertőzés következtében elhunytakat (jobban mondva azokat, akiket fel is boncoltak) nem szabad felöltöztetni, mielőtt zsákba, majd a koporsóba helyezik őket.

Ezzel szemben igenis volt ilyen rész a korábbi miniszteri rendeletben: az ilyen testeket kötelezően fertőtleníteni kellett ugyan, de sem kozmetikázni, sem felöltöztetni nem volt szabad, hanem két műanyag zsákba kellett őket helyezni.

Később a miniszter bocsánatot kért, és azzal védekezett, hogy a korábbi rendeletet nem ő írta alá (mondjuk attól elolvashatta volna), és hogy ő is téves információkat kapott.

A miniszter gyorsan hozzátette, hogy ezt a rendelkezést visszavonják, és több engedményt is tesznek a járvány miatt elhunyt személyek végtisztességét illetően: fel lehet majd a testeket öltöztetni a rokonok által biztosított ruhákba, és részesülhetnek a vallásuk szerinti rituáléban (természetesen zárt koporsóval). A módosításokon még dolgoznak, de az ígéret szerint legkésőbb pénteken meglesznek.

Korábban már Raed Arafat is emlegette, hogy

enyhítenek a temetéssel kapcsolatos szabályokon.

Vlad Voiculescu egyébként abban is megegyezett a vallási vezetőkkel, hogy a papok szükség és igény esetén ezentúl bemehetnek a Covid-kórházak sürgősségi osztályára a haldoklókhoz. Ugyanez érvényes a búcsúzni vágyó rokonokra is, természetesen szigorú biztonsági óvintézkedések mellett.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS