// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Az egészségügy-miniszter gyorsan kirúgta az időseket begyűjteni akaró professzort, nehogy a PNL népszerűsége csökkenjen

// HIRDETÉS

A nemzeti liberálisok szerint Adrian Streinu-Cercel a PSD trójai falova. Csak nehogy mi meg közben a járvány állatorvosi lovai legyünk.

Nelu Tătaru egészségügyi miniszter leváltotta a Covid-19 elleni intézkedések kidolgozásáért felelős tudományos bizottság éléről, sőt végleg kiebrudalta a bizottságból Adrian Streinu-Cercelt, a fertőző betegségekkel foglalkozó Matei Balş Intézet igazgatóját, akinek az időseket összegyűjtő és bekaranténozó ötlete nagy felháborodást keltett.

Korábban írtunk róla, hogy az egészségügyi miniszter és egy közleményben a Stratégiai Kommunikációs Csoport is hevesen cáfolta, hogy a sajtóban kiszivárgott terv reális lenne, amit a kormány valóban fontolóra vett, igyekeztek mindenkit megnyugtatni, hogy a 65 éven felülieket semmiképpen sem fogják elszakítani a családjuktól.

Nos ez a heves ellenkezés, most pedig a nagy dobra vert leváltás már színtiszta politika, semmi köze a járványhelyzethez: sajtóértesülések szerint több PNL-s fejes is kérte Ludovic Orban miniszterelnököt, hogy azonnal menesszék Adrian Streinu-Cercelt a Matei Balş Intézet éléről is, szerintük ugyanis a professzor a valójában a PSD „trójai falova”, akit csak azért ejtőernyőztek be valamiképpen a tudományos bizottságba, hogy a PNL népszerűségét csökkentse.

Orban az egészségügyi miniszterre bízta a professzor megleckéztetését, a Matei Balş Intézet igazgatói székéből azonban nem kívánta elmozdítani, hogy ne adjon okot a PSD-nek a további ellenségeskedésre. Streinu-Cercel idősekkel kapcsolatos tervét mindazonáltal „szörnyűségnek” nevezte, „akkora hülyeségnek, amilyet még nem is hallott”. (Diszkrét kiszólás a szavazónak.)

Nelu Tătaru elmondta: a prof. nem ellenkezett, amikor közölte vele, hogy szevasz tavasz.

Szóval van itt nekünk ez a járvány, ezek a nagy gyerekek meg továbbra is önfeledten játszadoznak a homokozójukban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS