// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Az AUR ezúttal túl messzire ment: a holokauszt lekicsinyléséért indult eljárás a párt ellen

// HIRDETÉS

A szélsőjobbos párt szerint jelentéktelen téma a holokauszt, a legfőbb ügyészség megmutatja, mennyire nem az.

Nem kellett sokat várni az év első AUR-os botrányára: míg a többség a szilveszteri dínomdánom kiheverésével volt elfoglalva, addig az AUR-ék kiadtak egy vállalhatatlan közleményt, melyben mellékes témának nevezték a holokauszt történetének oktatását, és arra utaltak, hogy önálló tantárggyá emelése árt a romániai oktatás minőségének.

A január 3-i közleményt annak apropóján adták ki, hogy az oktatásügyi minisztérium elfelejtette a románt, a történelmet és az angolt megemlíteni azon tantárgyak sorában, amelyekből országos tantárgyversenyt szerveznek. Ez alkalmat adott rá, hogy az AUR kifejezze aggodalmát „a romániai oktatás minőségének módszeres aláásásáért”. Olyan jelentéktelen témákat próbálnak önálló tantárggyá emelni, amelyeket egyetlen leckében is oktatni lehetne (például a holokauszt vagy a szexuális nevelés), teszik ezt ahelyett, hogy „a fiatal generációkat a román kultúra és szellemiség támpontjaihoz igazítanák az oktatás révén” – foglalható össze az AUR állásfoglalásának mondanivalója.

Már éppen kezdett a január eleji szürkeségbe szinte észrevétlenül elsikkadni a megbotránkoztató kijelentés, mire a legfőbb ügyészség közölte, hogy hivatalból in rem büntetőeljárást indított az AUR ellen. Konkrétan azt vizsgálják, hogy az AUR állásfoglalásában szereplő kijelentések büntethetők-e.

Egyébként közel húsz éve számít bűncselekménynek, ha valaki nyilvánosan tagadja, vitatja, esetleg helyesli a holokausztot, akárcsak az, ha jelentőségét próbálja lekicsinyleni. A 2002-ben elfogadott, 2006-ban jogerőre emelkedett rendelet tiltja a fasiszta, a rasszista és az idegengyűlölő szervezetek működését, valamint azok jelképeinek a használatát. A rendelkezés a háborús bűnösök kultuszának az ápolását is törvénytelennek minősíti. Hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetendő, aki megszegi a jogszabályt.

Eddig nem túl gyakran fordult elő, hogy valakit bezárjanak ilyesmiért, de az AUR már nagyon régóta kísérti a sorsot, miközben egyre többen fogalmazzák meg, hogy egy ilyen pártnak nincs mit keresnie a parlamentben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS