// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Az alkotmánybíróság új elnöke nagyobb összeget kapott különleges nyugdíjként, mint alkotmánybírói fizetésként

// HIRDETÉS

A romániai nyugdíjrendszer tényleg irigylésre méltó. Legalábbis egyesek esetében.

Nem hiába legendás a román nyugdíjrendszer – már nem úgy általában véve, hanem a kivételezett kategóriák különleges nyugdíjai esetében.

Mint ismert, évek óta vita zajlik a közéletben arról, hogy miért jogosultak egyes körök lényegesen nagyobb összegű nyugdíjra közpénzből, mint amekkora a befizetett járulékaik alapján megilletné őket.

A válasz egyszerű: mert a politikum ezzel akarta lekenyerezni őket.

A legkirívóbb az igazságszolgáltatásban kifizetett különleges nyugdíjak esete, amelyet ráadásul az alkotmánybíróság érinthetetlenné tett.

Nem véletlenül, hiszen maguk az alkotmánybírák is kedvezményezettek.

Itt van például Marian Enache, aki korábban három mandátumon át a PSD, illetve elődszervezetei színeiben volt a parlament tagja, majd 2016-ban a szenátus választotta alkotmánybírává.

Karrierje csúcsát pedig most érte el, hiszen múlt hónapban az alkotmánybíróság elnökévé választották.

De már eddig sem panaszkodhatott a havi jövedelmére.

Kiderült ugyanis, hogy csak tavaly az

alkotmánybírói illetménye mellett két különleges nyugdíjat is kapott.

Vagyonbevallása szerint az egyiket volt szenátori minőségében, igaz, ez immár elhanyagolható összeg, csupán 16 156 lejt tett ki, mivel csak az év első két hónapjára járt – ezt követően lépett hatályba a törvény, amely legalább a képviselők és szenátorok különleges nyugdíjait eltörölte.

De mindezért kárpótolta a jogászi különleges nyugdíj, amely havi 37 738 lejt tett ki.

És ami

több mint tízezer lejjel több, mint amennyit alkotmánybíróként fizetés gyanánt kapott,

ez az összeg ugyanis „csupán” havi 25 207 lej volt.

De ez az olló most zárul, hiszen a taláros testület elnökeként az illetménye összege is nagyobb.

Enache mindezek nyomán tavaly havi 15 778 eurót kapott közpénzből.

Még mondja valaki, hogy Romániában nem becsülik meg a tehetségeket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS