Előbb-utóbb úgyis kiderül, ha valaki hamis oltásigazolással rendelkezik, ha nem máshol, akkor a kórházban, sokszor olyankor, amikor már túl késő. Mivel az oltás megvéd a fertőzés súlyos formáitól, az orvosoknak feltűnik, ha egy elviekben beoltott személy súlyos állapotban kerül kórházba. Nem mindegy, hogy ilyenkor az illető titkolódzik arról, hogy hamis oltásigazolása van, mert fél a következményektől, vagy bevallja a kezelőorvosának a csalást.

Mindeddig a nyomozóhatóságok kivizsgálták az olyan eseteket, melyek alkalmával felmerült a csalás gyanúja,

Raed Arafat belügyi államtitkár most azt mondja, a pácienseknek nem kell attól tartaniuk, hogy ha őszinték az orvosukkal, büntetőeljárás indul ellenük. Egy fontos vetülete a hazudozásnak, hogy amennyiben meghal egy fiktív oltással rendelkező fertőzött, a statisztikákba oltottként szerepel. Amíg a mosdókagylós trükk létezik, senki sem garantálhatja, hogy egy elviekben beoltott elhunyt ténylegesen megkapta-e az oltást. Ráadásul a beteg érdeke, hogy megfelelő kezelést kapjon, de ez csak úgy lehetséges, ha őszinte.

Az orvosokat köti az orvosi titoktartás, ezért sem érdemes titkolózni előttük

– emlékeztetett az államtitkár.

Arafat pénteken arról is nyilatkozott, hogy szerinte egyhamar nem leszünk túl a világjárványon. A magas átoltottságú országokban jóval hamar visszatér az élet a normális kerékvágásba, mint azokban, ahol magas az oltást elutasítók száma. Ha az oltatlanok informálódnak az oltásról, beoltják magukat, aminek a következtében magasabb lesz az átoltottsági szint, akkor Románia is elmondhatja magáról, hogy 2022 az az év, amikor ténylegesen visszatérünk a normalitáshoz. Egyelőre ezt nem jelenthetjük ki – vázolta nem túl optimista prognózisát a romániai járványhelyzet főmindenese.