Ajándékot a Kondukátornak! Ma lenne Nicolae Ceaușescu elvtárs 104. születésnapja
Milyen szuvenírekkel kényeztették annak idején a Kárpátok Géniuszát a születésnapján? A sokoldalúan fejlett kommunista fantázia tárháza kimeríthetetlennek bizonyult.
Az elmúlt évtizedekben felnőtt nemzedékek körében a feledés jótékony és megérdemelt homálya fedi Románia 1989 előtti urának és parancsolójának, Nicolae Ceauşescunak a születésnapját. Nos, az ő kedvükért eláruljuk: a hajdani nacionálkommunista diktátor épp a mai napon, január 26-án született, 1918-ban. És bár manapság csak a javíthatatlan, a régi rendszert visszasíró nosztalgikusok emlékeznek meg párás szemmel a jeles dátumról, nem mindig volt ez így.
Annak idején – kis túlzással – az egész országot lázban tartotta az ország legegyenlőbb emberének születésnapja, különösen a Párt országos és helyi vezetőit, a rendszer csatolt intézményeinek egyéb korifeusait, illetőleg azon iparágak dolgozóit, amelyek alkalmasak voltak ajándéktárgyak előállítására. A nép háláját legnagyobb fia iránt ugyanis kötelezően ajándékok garmadájával illett (illett? kötelező volt) kifejezni.
Az Adevărul gyulafehérvári kiadása, illetve az Alba24 portál arról közöl összeállítást, kik és milyen jellegű ajándékokkal lepték meg szülinapján a Kárpátok Géniuszát, és hol gyártották ezeket – különös tekintettel a gyulafehérvári porcelángyárra. Mi tagadás, a sokoldalúan fejlett kommunista fantázia tárháza kimeríthetetlennek bizonyult, igazi kreatív kincsesbányának.
A megyei pártvezetők valósággal versenyeztek, milyen ajándékokat küldjenek a pártfőtitkárnak és a nála is pretenciózusabb feleségének. A legnagyobb gyárak munkásai pedig hónapokon keresztül dolgoztak azért, hogy előállítsák ezeket a szuveníreket. Minden tárgyat két példányban hoztak létre, azért, hogy ha az egyiknek véletlenül baja esne, azonnal helyettesíteni lehessen a másikkal.
A híres gyulafehérvári porcelángyár például minden évben kitett magáért: aranyozott hálószobai tükör; népi ruhákba öltöztetett porcelánfigurák, amint az egyesülés hóráját járják Románia térképén; százfős asztali teríték; egy teljes artézi kút, Elena Ceauşescunak ajánlva; a diktátor arcképével díszített hatalmas vázák; egyedi, díszes sakk-készlet – csak néhány a giccs határát súroló (vagy azon túl levő) dísztárgyak sorából.
Ez például egy Ceauşescu-portréval dekorált váza:
Ezeknek a tárgyaknak a másolatai ma is megtekinthetők a gyulafehérvári porcelángyár múzeumában, néhány közülük pedig megtalálható a megszűnt gyár jogutódja, az Apulum SA székhelyén.
A porcelántárgyak többségét a dolgozók sajátkezűleg, kézműves módon díszítették ki, a gyár egy-egy részlegének tevékenységét hónapokig leterhelték a műveletek, de a végeredmény grandiózus és igazán fantáziadús lett. A „baráti” szocialista országok közül legfennebb a kínaiak büszkélkedhettek ilyesmivel, de többnyire ők is elmaradtak kreativitásban – nem véletlen, hogy efféle ajándéktárgyakat a többi kommunista ország vezetői is bőségesen rendeltek a gyulafehérvári gyárból.
Gyulafehérváron nemcsak a porcelángyárból kerültek ki ilyen személyre szabott szuvenírek, hanem az Incov nevű szőnyeggyárból is. Ma már sem a porcelángyár, sem a szőnyeggyár nem létezik, és a mai születésnapos, Nicolae Ceauşescu elvtárs is beköltözött a történelemkönyvek sötétebb lapjaira.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
