Milyen szuvenírekkel kényeztették annak idején a Kárpátok Géniuszát a születésnapján? A sokoldalúan fejlett kommunista fantázia tárháza kimeríthetetlennek bizonyult.
Az elmúlt évtizedekben felnőtt nemzedékek körében a feledés jótékony és megérdemelt homálya fedi Románia 1989 előtti urának és parancsolójának, Nicolae Ceauşescunak a születésnapját. Nos, az ő kedvükért eláruljuk: a hajdani nacionálkommunista diktátor épp a mai napon, január 26-án született, 1918-ban. És bár manapság csak a javíthatatlan, a régi rendszert visszasíró nosztalgikusok emlékeznek meg párás szemmel a jeles dátumról, nem mindig volt ez így.
Annak idején – kis túlzással – az egész országot lázban tartotta az ország legegyenlőbb emberének születésnapja, különösen a Párt országos és helyi vezetőit, a rendszer csatolt intézményeinek egyéb korifeusait, illetőleg azon iparágak dolgozóit, amelyek alkalmasak voltak ajándéktárgyak előállítására. A nép háláját legnagyobb fia iránt ugyanis kötelezően ajándékok garmadájával illett (illett? kötelező volt) kifejezni.
Az Adevărul gyulafehérvári kiadása, illetve az Alba24 portál arról közöl összeállítást, kik és milyen jellegű ajándékokkal lepték meg szülinapján a Kárpátok Géniuszát, és hol gyártották ezeket – különös tekintettel a gyulafehérvári porcelángyárra. Mi tagadás, a sokoldalúan fejlett kommunista fantázia tárháza kimeríthetetlennek bizonyult, igazi kreatív kincsesbányának.
A megyei pártvezetők valósággal versenyeztek, milyen ajándékokat küldjenek a pártfőtitkárnak és a nála is pretenciózusabb feleségének. A legnagyobb gyárak munkásai pedig hónapokon keresztül dolgoztak azért, hogy előállítsák ezeket a szuveníreket. Minden tárgyat két példányban hoztak létre, azért, hogy ha az egyiknek véletlenül baja esne, azonnal helyettesíteni lehessen a másikkal.
A híres gyulafehérvári porcelángyár például minden évben kitett magáért: aranyozott hálószobai tükör; népi ruhákba öltöztetett porcelánfigurák, amint az egyesülés hóráját járják Románia térképén; százfős asztali teríték; egy teljes artézi kút, Elena Ceauşescunak ajánlva; a diktátor arcképével díszített hatalmas vázák; egyedi, díszes sakk-készlet – csak néhány a giccs határát súroló (vagy azon túl levő) dísztárgyak sorából.
Ez például egy Ceauşescu-portréval dekorált váza:

Ezeknek a tárgyaknak a másolatai ma is megtekinthetők a gyulafehérvári porcelángyár múzeumában, néhány közülük pedig megtalálható a megszűnt gyár jogutódja, az Apulum SA székhelyén.
A porcelántárgyak többségét a dolgozók sajátkezűleg, kézműves módon díszítették ki, a gyár egy-egy részlegének tevékenységét hónapokig leterhelték a műveletek, de a végeredmény grandiózus és igazán fantáziadús lett. A „baráti” szocialista országok közül legfennebb a kínaiak büszkélkedhettek ilyesmivel, de többnyire ők is elmaradtak kreativitásban – nem véletlen, hogy efféle ajándéktárgyakat a többi kommunista ország vezetői is bőségesen rendeltek a gyulafehérvári gyárból.
Gyulafehérváron nemcsak a porcelángyárból kerültek ki ilyen személyre szabott szuvenírek, hanem az Incov nevű szőnyeggyárból is. Ma már sem a porcelángyár, sem a szőnyeggyár nem létezik, és a mai születésnapos, Nicolae Ceauşescu elvtárs is beköltözött a történelemkönyvek sötétebb lapjaira.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?