// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ahogy az várható volt: tenyérbemászó stílusban reagált a román külügy az uszító Iohannis-beszédre adott magyar reakcióra

// HIRDETÉS

Hozza a formáját a román „diplomácia”.

A régi nótát fújja a román külügy annak nyomán, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter higgadt üzenetben reagált Klaus Iohannis román államfő magyarellenes handabandázására, amelyben – lévén választási év – azzal próbálta meg lejáratni az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy a képviselőház csak azért tudta hallgatólagosan elfogadni a Székelyföld autonómiastatútumát, mert a PSD összejátszott a magyarokkal, hogy a kezükre játssza Erdélyt.

Iohannis még Magyarországot is belekeverte a hagymázas összeesküvés-elméletbe, azzal vádolva meg a PSD-t, hogy lepaktált Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Nos, a román külügy az emiatti magyar reakcióra adott válaszában ismét csak az ismert paneleket veszi elő: a diplomáciai bullshitológiába csomagolt nyilatkozatban azt sugallja, hogy Magyarország „eltéríti Iohannis nyilatkozatának értelmét”, és Románia belügyeibe avatkozik be, amikor szót emel az ügyben, amelyben a román államfő közvetlenül megemlíti a magyar kormányfőt.

Ja, természetesen nem hiányozhat a román körökben megszokott, provokatív „úgynevezett Székelyföld” formula sem.

A Bogdan Aurescu vezette román külügy „provokatívnak és nem helyén valónak” nevezi, hogy Szijjártó Péter gyűlöletkeltőnek nevezte Iohannis kirohanását, és Románia, illetve a magas rangú román tisztségviselők iránti tiszteletlenségnek minősíti azt.

És akkor következik az újabb, unalomig ismert román bullshit-panel:

„A külügyminisztérium hangsúlyozza: Románia minden állampolgárát tiszteli, és nemzetiségtől függetlenül teljesíti alkotmányos kötelezettségeit velük szemben, és folyamatosan egy integrált, a humanizmus elvein, az interkulturalitáson és a kölcsönös tiszteleten alapuló társadalom megszilárdításán dolgozik” – olvasható a közleményben.

A továbbiakban szó esik még a román fél visszafogottságáról a magyar „provokációkkal” szemben, magyar-román a stratégiai partneri viszonyról az EU-n és a NATO-n belül, na meg a jószomszédi viszony fontosságáról, amelyért a román fél oly sokat tesz.

Na, nem feltétlenül ezzel a nyilatkozattal.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS