A közelgő népszámlálás és a székelyek magyarként való meghatározása kapcsán kialakult vita után akár jelképes gesztusnak is vehetnénk, hogy a Székely himnuszt felvették a Magyar Értéktárba.
Ezzel hatra növekedett az erdélyi kiemelt nemzeti értékek száma:
- a nagybányai művésztelep,
- az aradi Szabadság-szobor,
- Kós Károly életműve,
- Torockó épített öröksége
- és a Vallásszabadság törvénye mellett immár
- a Székely himnusz is elfoglalta méltó helyét a listán.
A Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár folyamatosan bővül, annak megfelelően, hogy milyen ütemben érkeznek javaslatok. A hungarikummá nyilvánítás egy a piramisépítéshez hasonló, alulról építkező, többlépcsős folyamat, melyet bárki kezdeményezhet a megfelelő formanyomtatvány illetékes bizottsághoz történő benyújtásával.
Olvasson még:
Így szólt a Székely himnusz tavaly, az István, a király székelyföldi bemutatója után:
Ahhoz, hogy egy érték hungarikummá váljon, meg kell járnia az összes lépcsőfokot. A Magyar Értéktár, ahová a Székely himnusz most bekerült, a piramis köztes szintjének számít, ahonnan már csak egy lépcsőfok választja el attól, hogy hungarikummá váljon.
Miért fontosak a hungarikumok?
Nemcsak értékeink pontos leltárát jelentik, rendkívül fontosak az nemzet-imázs építésében, gazdasági szerepük sem elhanyagolható. Szabályozásukat, védelmüket, népszerűsítésüket mind az Európai Unióban, mind a Kárpát-medencében a marketing eszközeivel támogatják. Aki többet szeretne megtudni róluk, az itt tájékozódhat.
Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság közölte hamarosan felterjesztik a hungarikumok listájára a Székely himnuszt, tavasszal pedig tudományos ülésszakot szerveznek Háromszéken, hogy a Székely himnusz keletkezéstörténetét és folklorizációs folyamatát szakemberek segítségével tárják fel.